ELFT HÍRADÓ

[mark.geza AT energia.mta.hu]

Kedves Miklós!

> Azt gondolom, hogy valami fizikai vagy matematikai állandó, csak 
> szóhasználat kérdése.
> Például a Pi, mint matematikai állandó, éppúgy fizikai állandó is. A 
> kör kerületének és átmérőjének hányadosa. Ezek hosszúság dimenziójúak. 
> A hosszúság a fizika egyik alapmennyisége, mértékegysége is van. Tehát 
> a belőle származtatott Pi fizikai mennyiségnek is tekinthető.
> Orosz Miklós

Érdekes ez a felvetés. Amikor a Pi-t mérjük, azt valahogy úgy 
csinálhatjuk például, hogy rajzolunk egy fizikai kört és annak megmérjük 
a kerületét. Na most, minél finomabb eszközökkel rajzoljuk a kört és 
minél finomabbak a műszereink, annál több értékes tizedesjegyet tudunk 
kimérni a Pi-ből. Viszont a matematikai Pi az nem egy fizikailag létező 
kör kerülete, hanem egy olyan köré, amely csak "az ideák világában" 
létezik. Tehát a fizikai kör rajzolási algoritmusának (vegyél egy rudat, 
rögzítsd az egyik végét, a másik végét vidd körbe és rajzold le azt a 
vonalat) absztrakciója. És az ideák világában aztán ki lehet számolni 
akárhány tizedesjegyre a Pi-t, sokkal többre, mint ameddig 
tökéletesíteni lehet egy fizikai kör rajzolási eljárást.

Roger Penrose a "Császár új elméje" c. könyvében teszi fel a kérdést, 
hogy pl. egy Mandelbrot-halmaz az az elménk szüleménye-e, vagy tőlünk 
függetlenül létező objektum. Tehát MEGTALÁLNI, FELFEDEZNI lehet-e (mint 
pl. Amerikát), vagy KITALÁLNI. Ugyanis habár a Mandelbrot-halmaz 
definíciója rendkívül egyszerű, maga a létrejövő, képileg ábrázolt 
"halmaz" egy végtelenül bonyolult, változatos és idegenül esztétikus 
objektum. Mint a világ?

Üdv: Márk Géza