Skip to Content.
Sympa Menu

fizinfo - [Fizinfo] Atomki-szeminárium

fizinfo AT lists.kfki.hu

Subject: ELFT HÍRADÓ

List archive

[Fizinfo] Atomki-szeminárium


Chronological Thread 
  • From: Máté Zoltán <mate AT atomki.mta.hu>
  • To: Fizinfo <fizinfo AT lists.kfki.hu>
  • Subject: [Fizinfo] Atomki-szeminárium
  • Date: Tue, 3 Nov 2015 16:20:45 +0100 (CET)
  • Authentication-results: smtp0.kfki.hu (amavisd-new); dkim=pass (2048-bit key) header.d=atomki.mta.hu

Az MTA Atommagkutató Intézet előadótermében
(Debrecen, Bem tér 18/c. 12. ép. III. em.)
2015. november 10-én, kedden 11:00-kor


PAPP Tibor
(Atomki)

Van-e olyan, hogy “SQRT(N)” félvezető detektorokkal történő méréseknél,
és lehet-e ennél lényegesen kisebb bizonytalansággal mérni?



címmel előadást tart.
Az előadás előtt 10:30-kor tea. Vendégeket szívesen látunk.


Máté Zoltán



Kivonat:
Az utóbbi időben közlemények sora foglalkozik a problémakörrel, hogy van-e
egyes atommagok bomlásállandójának évszakonkénti változása. Metrológiai
intézetekben mért, erre utaló adatok analízisét végeztek el repülő és
űrrepülő pilóták (http://arxiv.org/abs/1007.0924v1).
Érdekesnek találtuk megvizsgálni, hogy itt a Bem téren a Kísérleti Fizikai
Intézetben milyen pontosan tudunk germánium detektorokkal felezési időt
mérni. Általános a mért spektrumra Poisson eloszlást feltételezni, és ezt
kihasználva származtatni a valós beütésszámot (N), és annak statisztikus
bizonytalanságára pedig SQRT(N)-t. Mivel általában a mérőrendszer a
holtidejével és diszkriminátorok alkalmazásával elrontja az események
véletlenszerűségét, továbbá elektronikus zajok, zavarok is vannak, ezért a
mért spektrumra nem érvényes a Poisson eloszlás feltevése. Két új
megközelítést próbáltunk ki, amelynél nem kell feltételezni a Poisson
eloszlást. Három közepes minőségű Ge detektorral mértük 68Ga (T1/2≈68 min)
felezési idejét. Az egyik módszer, a holtidő és diszkriminátor mentes
időintervallum hisztogram analízis, a mérések több mint felénél, a mérést
értékelhetetlennek minősítette, bár az energia eloszlás spektrum analíziséből
szisztematikus effektusokra, vagy a detektor nem determinisztikus
viselkedésére nem találtunk utalást. Igen kis statisztikus bizonytalansággal
(10-4) tudtunk volna (hibás) felezési időt meghatározni. Arra a
méréssorozatra, ahol a mérést részleteiben rögzítő adathalmaz (második
módszer) és az időintervallum hisztogram sem utalt más járulékok jelenlétére,
vagy a detektor nem determinisztikus viselkedésére, az időintervallum
hisztogram analízis a statisztikus bizonytalanságra SQRT(N)-nél
nagyságrenddel kisebb értéket adott. Bár a lehetőség, hogy SQRT(N)-nél
nagyságrenddel is lehet kisebb statisztikus bizonytalansággal mérni nem
elhanyagolható, a szisztematikus effektusok észlelése szerintünk még
fontosabb. Az exponenciális analízis egy ”ill-posed” probléma. Míg a
”well-posed” problémáknál a mérési pontok számának növelése a görbe
illesztést pontosabbá teszi, addig az ”ill-posed” problémánál a szükségesnél
több pont mérése az inverziót kevéssé teszi stabillá. Az itt tanultak
alapján arra következtetünk, hogy a röntgenfizikai adatbázis ellentmondásának
feloldása a helyes statisztikus bizonytalanság használata lehet (nem SQRT(N)).



Archive powered by MHonArc 2.6.19+.

Top of Page