ELFT HÍRADÓ

[Máté Zoltán <mate AT atomki.mta.hu>]

Az MTA Atommagkutató Intézet előadótermében
(Debrecen, Bem tér 18/c. 12. ép. III. em.)
2015. május 28-án, csütörtökön 11:00-kor


               CSEH József
                 (Atomki)

        Nukleonkvartettek atommagokban

            
címmel előadást tart.
Az előadás előtt 10:30-kor tea. Vendégeket szívesen látunk.


                                                Máté Zoltán


Kivonat:
Az atommagon belül a nukleonok között rövid hatótávolságú 
vonzó erö müködik. Ebböl kifolyólag a nukleonok 
elhelyezkedése annál kedvezöbb, minél nagyobb közöttük 
a térbeli átfedés. Az energetikailag leghasznosabb 
elrendezödésben annyi nukleon foglal helyet egyetlen 
állapotban, amennyi csak tud. A Pauli-féle
kizárási elv két protont és két neutront enged ugyanarra 
a pályára. A négy nukleonnak az ilyen, erösen kötött együttesét 
kvartettnek nevezzük. A kvartettképzödés kísérleti 
indikációja az a tény, hogy a 4n, n=1,2,..., Z=N 
atommagokban az alfarészecske szeparációs energiája 
kisebb, mint egyetlen nukleoné. (Itt Z a protonok, 
N pedig a neutronok számát jelöli.)

Ezek a körülmények a magkutatás kezdetétöl ismeretesek, 
ezért számos elmélet született a kvartettképzödés 
leírására. Két fajtájuk van. 
1. A héjszerü kvartettmodellek, amelyek tudnak a 
kvartettek mikroszkopikus, azaz héjmodell-szerkezetéröl. 
Ezek a modellek aszimmetrikusak a tekintetben, hogy csak 
a spin és izospin szabadsági fokokat írják le 
algebrailag,  a térbelieket nem. 
2. A kölcsönható bozon tipusú modellek ezzel szemben 
teljes egészében az elegáns és hatékony csoportelméleti 
tárgyalást alkalmazzák. Ám ezekben a modellekben nem 
ismeretes a kvartett pontos fizikai tartalma.

Az előadásban két teljesen algebrai modellt körvonalazunk 
a héjszerü kvartettképzödés leírására. 
Az egyik fenomenologikus, melyben a nukleonikus 
szabadsági fokok nem lépnek fel. A másik 
félmikroszkopikus, ami egyenként írja le a nukleonokat. 
(Ez utóbbinak a modelltere a törzsnélküli héjmodell 
terének egy szimmetriavezérelt csonkítása.) 
Mindkét esetben az (Elliott-modellböl ismeretes) U(3)-as 
térbeli szimmetria állítja elö  a gerjesztesi spektrumot.

A nyilvánvaló szimmetriatulajdonsága miatt e modellnek 
az alapvetö magszerkezet-modellekhez, vagyis a héj-, a 
fürt- (klaszter) és a kollektív modellhez füzödö 
kapcsolata is ismeretes és egyszerü.