ELFT HÍRADÓ

[György Szondy <gyorgy.szondy AT gmail.com>]

Tisztelt listatagok!

Csatlakozva az előttem szólókhoz szeretnék egy rövid, történettel egy -
talán meglepő - párhuzamot vonni a címben említett két, amúgy nem egészen
rokon terület között.

Szóval mi is kell ahhoz, hogy valaki sikeresen eladjon egy új, forradalmi
elméletet? Már úgy értem azon kívül, hogy szükség legyen rá, és maga az
elmélet jó legyen. Köztudomásúlag ez is közel 100%-ban pszichológiai
kérdés. Pont ezért kell hozzá "forradalmi helyzet". Tehát aki komolyan
gondolja, hogy meg akarja váltani a világot, és nem csak a szerencsére
akarja bízni, annak - mily meglepő - erre a területre, a dolog
pszichológiájára még a szakmainál is nagyobb hangsúlyt kell fektetnie.

Vagyis először nem is az elméletet kell eladni, hanem magát az embert.
Utána már meg fogják venni a portékát, már ha az jónak bizonyul.

Éppen úgy, mint a csajozásnál.

A minap betévedtem egy latin táncos helyre, még a buli előtt. A sarokban
ott ült egy szép fiatal lány, akivel korábban haveri viszonyban voltam, de
kb. 1 éve úgy nagyjából keresztülnéz rajtam. Tény, hogy tudja rólam, hogy a
magam 44 évével majdnem 2x olyan idős vagyok, mint ő, még ha ha ez nem is
látszik rajtam. Kérdeztem a buliról, ő barátságosan, korrekt módon, de
közönyösen válaszolt, és ennyi.

A lány pszichológusként végzett, ezért újból odamentem hozzá, és a
paradigmaváltásról kérdeztem. Be kellett dobnom Kuhn-t, hogy megértse, hogy
komolyan érdeklődöm, és nem felszedni akarom (szánalmas módon)... Ezután
mondott pár dolgot, és azt javasolta, hogy olvassak Pléh Csabát. A helyzet,
hogy van egy könyvem az illetőtől, de számomra teljességgel emészthetetlen,
száraz és unalmas volt, egyszerűen nem boldogultam vele. Ezt közöltem is a
kisasszonnyal, aki elismerte, hogy bizony csak annak az elsőévesnek van
esélye végigcsinálni a képzést, aki át tudja rágni magát Pléh Csaba
könyvén...

...a lány ekkor már felém fordult, és érdeklődés csillogott a szemében.
Megkérdezte, hogy maradok-e. Miután szabadkoztam, hogy a Kizomba
(meglehetősen erotikus latin tánc) nem az én világom, megjegyezte, hogy
lesznek Salsás blokkok is (anno együtt kezdtünk salsát tanulni, de hiába
vagyok elég jó, ő fényévekre van tőlem). Előtte bizonyára táncolt volna
velem 1-2-t, ha felkérem, de alapvetően lerázott volna, most pedig maga
hívott.

Nem maradtam, de egy fura érzés megmaradt bennem arról, hogy mi is történt:
véletlenül sikerült eladnom magam neki. Na persze most sincsenek nála
komoly esélyeim, de a jövőben nem fog keresztülnézni rajtam, és újra
szívesen beszélget, vagy táncol velem.

Valahol a paradigmaváltás is ilyen. Képtelenség a több ezer önjelölt
paradigmaváltó közül kiszűrni azt az egyet-kettőt, akivel tényleg érdemes
foglalkozni, mert tényleg valami érdekeset, értékeset tett le az asztalra.
Az kell, hogy az illető először eladja magát. Hogy megszerezze a figyelmet,
és akkor megkaphatja azt amit természetes módon várna: érdemei
visszajelzést, bírálatot, és ha tényleg valami fontosat alkotott, akkor a
sikert.

Boldog, gondolatokban és sikerekben gazdag Újesztendőt kívánok mindenkinek!
Szondy György