ELFT HÍRADÓ

[Radnai Gyula <radnaigyula AT ludens.elte.hu>]

Tisztelt Hidas Pál, kedves Kollégák!

A wikipédia ma már sok diák és felnőtt számára válik egyre fontosabb 
információforrássá, ezért nem érdektelen a szakszavak használatának 
történeti hátterét is megvilágítani.

 Elég csak a XX. század közepéig visszamenni, a tömeg és a sebesség 
szorzatát mozgásmennyiségnek nevezte minden tankönyv. Az impulzus szót 
az erő időintegráljának kifejezésére használták itthon és külföldön 
egyaránt. Az Egyesült Államokban kiadott, de az egész világban elterjedt 
Sears-Zemansky University Physics-ben a 8. fejezet címe: "Impulse and 
Momentum", ebben "Impulse" az erő időintegrálja, ugyanakkor "Linear 
momentum" a mozgásmennyiség, vagyis a tömeg és a sebesség szorzata.

Novobátzky Károly (1884-1967) azonban már 1944-ben így írt Isaac 
Newtonról szóló visszaemlékezésében a Mennyiségtani és 
Természettudományi Didaktikai Lapokban: "...teljesen érintetlen ma is az 
az átfogó megállapítása (Newtonnak), hogy a mozgató erő az impulzus 
időbeli differenciálhányadosával egyenlő." Majd néhány sorral később: "A 
legújabb fejlődés csak az impulzus fogalmát javította, amennyiben a 
nyugalmi tömeg és a test négyessebességének szorzatával azonosította." 
Minden bizonnyal Novobátzky (német szakirodalomra támaszkodó?) 
szóhasználatát vették át az általa vezetett Elméleti Fizikai Tanszék 
munkatársai a 40-es évek végétől kezdve. Békéssy András (1925-2006?), a 
később matematikussá vált kutató, aki az 1951-ben kiadott Elméleti 
Fizikai Feladatokban a Mechanika részt állította össze, a 12. oldalon 
még az erő időintegrálját nevezte "az erő impulzusának", de a 28. 
oldalon már így fogalmazott: "Egy mechanikai rendszer eredő impulzusának 
idő szerinti deriváltja egyenlő a külső erők eredőjével."  Ebben a 
példatárban, mint Novobátzky későbbi könyveiben is, még gót betűk 
jelentették a vektorokat (kivéve a szögsebességet), így például az 
impulzusmomentumot is gót N betűvel jelölték. Az impulzus 
(mozgásmennyiség) jelölésére a kanonikus transzformációk során 
használták először a p jelölést, ami a q-val jelölt (hely)koordináták 
mellett tűnt természetesnek (egymás melletti betűk az abc-ben).

A mozgásmennyiség helyére lépő impulzus szó elterjedése szempontjából 
nagyon tanulságos, ahogyan Budó Ágoston (1914-1969) fogalmazott az 
először 1951-ben megjelent Mechanika c. egyetemi tankönyvében, amikor 
ezt írta:

Maga Newton a II. axiomát másképpen fogalmazta meg: "A mozgásmennyiség 
változása arányos a ható mozgató erővel, és annak az egyenes vonalnak az 
irányában megy végbe, amelyben az erő hat." Itt, mint Newton 
definícióiból kiderül, mozgásmennyiségen a test tömegének és 
sebességének szorzata, "változáson" pedig időegységre eső változás, 
vagyis idő szerinti differenciálhányados értendő. A mozgásmennyiség 
tehát, vagy újabb nevén impulzus a definíció szerint*I *= m*v.*

A mozgásmennyiség, vagy újabb nevén impulzus.

Ugyanígy fogalmazott Budó a Kísérleti fizika c. tankönyvben:
"Egy m tömegű, v sebességű anyagi pont mozgásmennyiségén vagy újabban 
szokásos néven impulzusán értjük az I = mv vektormennyiséget." Majd 
kicsivel később: "...az erőnek az idő szerinti (határozott) integrálját 
nevezzük erőlökésnek..."

Newton annak idején latinul írta a Principia-t, tehát a tőle vett idézet 
Budó fordítása. Pontosabb fordítást közöl Heinrich László (1910-1985) "A 
Principiából..." c. könyvében: "A mozgás megváltoztatása arányos a külső 
mozgatóerővel, és annak az egyenesnek az irányában megy végbe, amelyben 
az erő hat." Utána hozzáteszi: "Itt a mozgás (motus) alatt 
mozgásmennyiséget (quantitas motus) kell érteni. Ez a test tömegéből és 
sebességéből alkotott szorzat; a mai terminológiában az impulzusnak 
felel meg." Simonyi Károly (1916-2001) is aláhúzza "A fizika 
kultúrtörténeté"-ben, hogy mozgáson itt a mozgásmennyiség értendő, de 
hozzáteszi: "Nincs szó az időegység alatti megváltozásról, vagy annak 
határértékéről, így az erő sem a mai értelemben vett erőfogalom." Majd 
néhány oldallal később még megjegyzi: "A Newton által használt fogalmak, 
elsősorban a newtoni erőfogalom tisztázása, a jelen idők igen sok 
tudománytörténészének kedvelt tématerülete."

Ennek nyomán vezette be Dede Miklós (1933-1997) Marx György (1927-2002) 
támogatásával azokat a szavakat az Isza Sándorral közösen írt gimnáziumi 
tankönyvben, mint lendület, lendülés, lendítés, mégpedig a Fizinfon most 
Sükösd Csaba által világosan megfogalmazott értelemben. Sajnos a 
kísérlet nem sikerült, és megmaradt a zűrzavar az emberek fejében, 
kezdve az impulzus szó fizikus körökben megszokottá vált, a szó eredeti 
értelmét meghamisító használatától egészen a mozgásmennyiség szó 
elfelejtéséig.

Visszatérve a kiinduláshoz: egyetértek azzal, ha a wikipedián magyar 
szakkifejezések, úgy mint lendület (mozgásmennyiség) és perdület 
(forgásmennyiség) szerepelnek és fontosnak tartom az erőlökés kifejezés 
bevezetését is az erő időintegráljára. A forgatónyomaték-lökés kissé 
erőltetett és hosszú szó, nem jósolok nagy jövőt neki. Ma már, miután 
senki se tanul latint az iskolában, talán az impulzus szó is 
használatban maradhat a köztudatban, a jelentésétől eltérő értelemben, 
hasonlóképp ahhoz, ahogy autóról beszélünk automobil helyett, mobilról a 
mobiltelefon helyett, mikróról a mikrohullámú sütő helyett, vagy 
szkópról - nos, mi helyett is?

Elnézést a hosszú fejtegetésért.

Radnai Gyula


2013.11.01. 13:15 keltezéssel, Hidas Pál írta:
> *-----------------------------------------------------------------------*
> |                        E L F T   H I R A D O                          |
> |       Az Eotvos Lorand Fizikai Tarsulat informacios es vita-lapja     |
> |-----------------------------------------------------------------------|
> |  Az ELFT adoszama (ide kerjuk az SZJA 1 szazalekat!):  19815644-2-41  |
> |-----------------------------------------------------------------------|
> |   A megjelent cikkek tartalmaert teljes egeszeben bekuldojuk felelos. |
> *-----------------------------------------------------------------------*
>
>
> Kedves Kollégák,
>
> Nagyon érdekes volt végigolvasni a sok levelet a téma kapcsán. A 
> Wikipédia
> számára a jelenlegi helyzetre a következőt álítottam be mindezek alapján.
> A mennyiségek neve lendület és perdület, megjegyezve, hogy a fizikus 
> szőhasználat
> szerint a nevük impulzus és impulzusmomentum. A mennyiségek 
> megváltozására
> nincs külön név, az egyszerűen a "mennyiség megváltozása". A megváltozás
> okánál pedig az azt okozó másik mennyiség (jelenleg erő és 
> forgatónyomaték)
> nevéből kiindulva az "erőlökés" (Fdt) és a "forgatónyomaték-lökés" (Mdt),
> kifejezést alkalmaztam. Így kellett a minimális számú fogalmat bevezetni.
>
> Köszönettel,
> Hidas Pál
>
>
> *-----------------------------------------------------------------------*
> |             A FIZINFO a fizikus informacios rendszer resze            |
> |                                                                       |
> |     Cikk, hozzaszolas a                                               |
> |                                                                       |
> |                         
> Fizinfo AT lists.kfki.hu
>                          |
> |                                                                       |
> | cimre  kuldheto.  Ilyenkor  a subject-sorba a cikk cimet kell irni.   |
> | A cikk szovege a level torzse. Ez sima szoveg legyen!                 |
> |                                                                       |
> | Informacio:         https://mailman.kfki.hu/listinfo/fizinfo          |
> |                                                                       |
> | A  beerkezo  levelek feldolgozasat program vegzi. Az emberi valaszt   |
> | igenylo kerest, kerdest az alabbi cimre lehet megirni:                |
> |                                                                       |
> |               Kiraly Peterne      
> kiraly AT mail.kfki.hu
>                  |
> |                                                                       |
> *-----------------------------------------------------------------------*