ELFT HÍRADÓ

[Zoltan Mate <mate AT atomki.mta.hu>]

Az MTA Atommagkutató Intézetének előadótermében
(Debrecen, Bem tér 18/c. 12. ép. III. em.)
2012. december 11-én, KEDDEN 11:00-kor


                       BENKÓ Zsolt
             (Karl-Franzens Universität Graz)

  Hidrotermás oldatáramlási rendszerek szerkezeti kontrolljának
    és kormeghatározásának módszerei kristályos kőzetekben
              a Velencei-hegység példáján


címmel előadást tart.

Az előadás előtt 10:30-tól tea, vendégeket szívesen látunk.


                                           Máté Zoltán


Kivonat:
A Föld külső kérgeiben (litoszféra, atmoszféra) lezajlódó oldatáramlásnak 
csak egy része tapasztalható az átlagember számára eső, patakok, tavak, 
tenger formájában. A teljes Földi vízkörforgásnak 16%-a azonban a felszín 
alatt a Föld kérgében, számunkra láthatatlanul zajlódik. A jelenben 
részben a gravitáció, részben a Föld hőjének hatására lezajló felszín 
alatti vízáramlás jótékony gazdasági, egészségügyi hatásaival mind 
tisztában vagyunk, különösen a hévizekben és CH lelőhelyekben oly gazdag 
Alföldi területeken. Azzal azonban már sokkal kevesebben vannak tisztában, 
hogy a Föld nyersanyagkészleteinek domináns része, különösen a nemesfémek 
(arany, ezüst) telepei szintén forró, felszín alatti oldatáramlások során 
jöttek létre. Ezek az oldatáramlások természetesen azonban mára 
"megkövültek". Létezésüket, képződésük mechanizmusát, az áramló anyag 
összetételét, áramlási útvonalát, a víz mozgása során fennálló hőmérséklet 
és nyomásviszonyokat, valamint az oldatáramlás korát csak az oldatok által 
létrehozott úgynevezett hidrotermás képződmények vizsgálata által 
állapíthatjuk meg. 

Az oldatáramlás legközvetlenebb bizonyítékai a geológiai képződményekben 
csapdázódott folyadékcseppek, amelyek az áramló oldatokból fogódtak be 
repedések mentén vagy az oldatokból növekedő ásványokban. Ezeket a 
cseppeket, más néven folyadékzárványokat megvizsgálva közvetlenül 
meghatározhatjuk az oldatok áramlása során fennálló fizikai-kémiai 
viszonyokat. Azon repedések irányának, hosszának és eloszlásának 
vizsgálatával, amelyek ezeket a folyadékzárványokat tartalmazzák 
(folyadékzárvány-síkok), az oldatáramlás során a földkéregben fennálló 
feszültségteret, valamint a porozitás és permeabilitás viszonyokat lehet 
meghatározni. 

A Velencei-hegységben, ahol több, különböző korú, forró oldatáramlási 
rendszer képződményei egymásra szuperponálódva jelennek meg, először 
alkalmaztuk az új, úgynevezett folyadékzárvány-sík modellt a különböző 
oldatáramlási rendszerek szerkezeti kontrolljának meghatározása céljából. 
Az új módszer azonban csak akkor "életképes", ha számos más klasszikus 
eszközt (folyadékzárvány-mikrotermometria, röntgenpordiffrakció, K/Ar 
radiometrikus kormeghatározás stb.) is bevetünk. A felsorolt módszerek 
komplex alkalmazása segítségével sikerült egy középidei (triász) és számos 
újidei (oligocén), többnyire érchozó oldatáramlási rendszer szerkezeti 
kontrollját, korát és képzodésének fizikai-kémiai paramétereit 
meghatározni. Megállapítást nyert, hogy kristályos kőzetekben a nagy 
törésrendszerek mellett a mikrotörésrendszernek is kiemelt, ha nem nagyobb 
szerepe van az oldatáramlásban, adott körülmények között pedig az 
ércképződésben is. 

A mikrorepedések megismerésének kiemelt szerepe van a Magyarországon is 
épülő és a világ számos országában gránitba, gneiszbe tervezett nukleáris 
hulladéklerakó telepek tervezésében is.