ELFT HÍRADÓ

[Cserti József <cserti AT elte.hu>]

Kedves kollégák, kedves Fizinfót olvasók!

Itt a nyár, jöhet a jól megérdemelt pihenés!

Mielőtt a kedves olvasók elmennének nyaralni, szeretnék néhány 
gondolatot felvetni a Fizikai Szemlével kapcsolatban.

Szinte állandó vita tárgya, hogy a Szemle online vagy nyomtatott 
formában jelenje-e meg.
Itt most nem ezt a kérdést szeretném firtatni, ugyanis meggyőződésem, 
hogy ennél van egy fontosabb kérdés, nevezetesen a tartalom.

Örök probléma, hogy kevés cikket küldenek be a szerzők.
A Szemle Szerkesztősége állandóan azzal küzd, hogy az aktuális számhoz 
legyen elég cikk. Ez óhatatlanul érinti a lap tartalmát, a válogatás 
szempontjait, az elfogadott cikkek stílusát és színvonalát.

Nem szeretnék senkit sem megbántani azok közül, akik veszik a 
fáradságot, és a drága idejükben cikket írnak a Szemlébe. Mint tudjuk, 
ilyen cikknek sajnos kevés szerepe van a pályázatok elbírálásában, 
bizonyos előléptetésekben, stb. Szinte csak erkölcsi jelentőséggel bír, 
az se sok... Így minden tiszteletem az övék. Mégis fontos kérdés, hogy 
milyen jellegű cikkeket írnak a szerzők.

A Fizikai Szemle az egyetlen hazai folyóirat, aminek egyik fontos 
küldetése a magyar fizikus és fizikatanári közösség összefogása, 
tájékoztatása. Ezt a szerepet a Szemle szerintem betölti.
Emellett azonban még sok minden másra is alkalmas lehetne a folyóirat.

Ezek után én milyen Szemlét képzelek el?

Nos, nagyon jó példának tartom az American Journal of Phyics (AJP) c. 
folyóiratot. Egy alkalommal a Főszerkesztőjével beszélve elmondta, hogy 
rengeteg cikket kapnak, és több, mint a felét vissza kell utasítania.

Miért ilyen sikeres ez a folyóirat? Talán nekünk is lehet tőlük tanulni!?

A siker kulcsa az lehet, hogy a lapot egyaránt magukénak érzik az 
amerikai középiskolai tanárok és egyetemi oktatók is. Ennek megfelelően 
mindkét kategóriában sokan olvassák, és természetesnek érzik azt is, 
hogy írnak a lapba. Sőt a hozzászólásokból az is látszik, hogy nemcsak 
az oktatók, hanem a hallgatók, a diákok is olvassák (és értik, 
továbbgondolják!) a cikkeket. A cikkek jelentős része arról szól, hogy 
lehet egy érdekes, de nehezen érthető, vagy kevésbé ismert fizikai 
jelenséget, effektust egyszerű, ám nem leegyszerűsítő módon tárgyalni, 
bemutatni, szemléltetni, közel hozni a hallgatókhoz vagy az olvasókhoz – 
akár kísérletekkel, akár elméleti modellekkel, esetleg szimulációval. 
Sok cikk hosszú időn át folytatott pedagógiai, tanítási kísérlet 
összefoglalója – egyben önmagában is élvezetes tudományos olvasmány.

Ezért nagyon sok olyan cikk jelenik meg ebben a folyóiratban, amely a 
felsőfokú oktatásban közvetlenül is felhasználhatók.
Ez egyben a szerkesztőség részéről elvárás is a folyóirat profiljának 
megfelelően, lásd http://ajp.dickinson.edu/Contributors/contGenInfo.html
Csak idéznék ebből: "To be publishable in AJP, a manuscript should be 
evidently written for and useful, interesting, and accessible to 
physicists from outside the specific subdiscipline that is the subject 
of the manuscript." vagy
"Nevertheless, the educational motivation of the manuscript should be 
evident and unstrained."

Visszatérve a Fizikai Szemlére, szerencsére itt is egyre több hasonló 
szellemben íródott cikket olvashatunk. Távol áll tőlem, hogy bárkit is 
megbántsak, ezért nem kívánok általam rossznak, nem a Szemlébe való 
cikkeket példának elővenni, így szigorúan csak néhány pozitív példát 
idézek az utóbbi évek terméséből.

Tél András, Tél Tamás: Egy reménytelennek tűnő vezérlési probléma a 
klasszikus és modern fizika határán
(http://www.kfki.hu/fszemle/archivum/fsz1012/tart1012.html),
Horváth Dezső, Nagy Sándor, Nándori István, Trócsányi Zoltán: A fénynél 
gyorsabb neutrínók tündöklése és bukása – egy téves felfedezés anatómiája
(http://www.kfki.hu/fszemle/archivum/fsz1205/tart1205.html),
Bokor Nándor, Laczik Bálint: Vektorok párhuzamos eltolásának 
szemléltetése 2 részes cikke
(http://www.kfki.hu/fszemle/archivum/fsz110708/tart110708.html, es a 
kovetkező szám), vagy
Härtlein Károly: Kísérletezzünk otthon! sorozata.

A fenti cikkek nem közvetlenül, de kapcsolódnak az egyetemi tananyaghoz, 
izgalmasak, nem szakmai bikkfanyalven íródtak, így meggyőződésem szerint 
egy érdeklődő alsóbb éves egyetemista is érdeklődéssel és sikeresen 
olvashatja őket. Ugyancsak haszonnal olvashatják e cikkeket az őket 
tanító oktatók, valamint a középiskolás tanárok is, akik ismereteik, 
szemléletük, az órákon használható hasonlataik bővülését várhatják az 
ilyen jellegű cikkektől.

Ezekhez hasonló cikkek mellé még lehetne olyanokat is közölni, amelyek 
'a hogyan tanítsuk...' jellegű kategóriába sorolhatók, összhangban az 
AJP fent említett profiljával.

Úgy gondolom, hogy nálunk is sok egyetemen oktató vagy kutató kollégának 
(többet is ismerek) van olyan (részben vagy egészében kidolgozott) 
anyaga, ami jobban, vagy a megszokott tárgyaláshoz képest másképpen, 
élvezetesebben, érthetőbben mutatja be a fizika egyes témaköreit, -- és 
nagyon jó lenne, ha ez az anyag közkinccsé válna, megjelenne a Szemlében.

Így ezek a ‘milyen érdekes’ és a 'hogyan tanítsuk' jellegű cikkek 
népszerűek lehetnének nem csak a kollégák, hanem az egyetemeken tanuló 
hallgatók számára is.
Ez egyben növelhetné az érdeklődést a Fizikai Szemle iránt a fiatalok 
körében is. Mert valljuk be őszintén, a legtöbb fiatal fizikus és rokon 
tárgyat hallgató diák még nem is hallott erről a folyóiratról.

Mi a helyzet a fizikatanárokkal? Meggyőződésem, hogy számukra is fontos 
lenne, ha olyan cikkek jelennének meg, amelyeket esetleg fel tudnak 
használni az általános, illetve a középiskolai oktatásban.

Néhány éve írtam a Szemlében a szivárványról egy 3 részes cikket, 
melyben megpróbáltam az AJP kritériumoknak megfelelni, tudományosan 
korrektnek lenni, sok nem közismert tényt közölni, és mind az egyetemi, 
mind a középiskolai oktatásban használható anyagot írni. Szerencsére sok 
pozitív visszajelzést kaptam.

Az immár hét éve töretlen sikerrel folyó "Atomoktól a csillagokig" 
előadássorozat alatt szerzett tapasztalataim alapján bátran állíthatom, 
hogy nagyon sok egyetemi és kutatóintézeti kolléga pontosan tudja, 
hogyan lehet érdekes, középiskolások és tanáraik számára is élvezetes 
módon feldolgozni a fizika aktuális kérdéseit, e témákról közérthető 
előadást tartani vagy hasonló cikket írni.

Éppen ma olvastam Dávid Gyula egyik kéziratát a Higgs-bozonokról (lásd 
http://www.csillagvaros.hu/forum/viewtopic.php?f=59&t=1449&start=720).
A téma kétségkívül aktuális, a megközelítés viszont szokatlan.
Úgy gondolom, hogy ilyen jellegű cikkeknek is helye lenne a Szemlében.
Remélem, hogy a Szerző beküldi az írását a Fizikai Szemlébe, és a 
szerkesztőség elfogadja közlésre.

Az ilyen jellegű cikkek segíthetnek a tanároknak, hogy a diákjaiknak az 
aktuális tudományos témákkal kapcsolatos, sokszor igen okos és igen 
nehéz kérdéseire magabiztosan tudjanak válaszolni – vagy legalábbis 
maguk is alaposan elgondolkozzanak ezeken a kérdéseken.

Összefoglalva, úgy gondolom, határozott váltásra van szűkség a Fizikai 
Szemle profilját illetően.
Én az AJP profilját látom követendőnek. Ez egyben a Szemle szélesebb 
körű olvasottságát, közönségsikerét is elhozhatja. (Ha ez sikerül, ismét 
elgondolkodhatunk az online megjelenés kérdésén is.) Talán így a 
Szemlében közölt cikkek szerzői is nagyobb elismerést kapnának.

Arra biztatnám a fizikus és tanári közösséget, hogy vagy egyetemi, vagy 
már középiskolai szinten is érthető, érdekes cikkeket írjanak. És 
biztatnám az egyetemi hallgatókat is, hogy TDK-dolgozatuk vagy 
diplomamunkájuk alapján, a témavezető segítségével ők is írjanak a 
Szemlébe. Meg fogják látni, hogy micsoda élmény, milyen öröm egy saját 
megjelent cikket kézbevenni, és évfolyamtársaiknak megmutatni, tanórákon 
felhasználni.

A Fizikai Szemle olyan lesz (vagy olyan marad), amilyennek mi 
'varázsoljuk', amilyennek mi elképzeljük, amilyenné alakítjuk. Csak 
rajtunk múlik.

Természetesen lehetnek más vélemények is a Szemlével kapcsolatban, mint 
az enyémek.
A fenti gondolatokat elgondolkozásra szántam, arra, hogy alakítsuk azt, 
amit mi tudunk a legjobban.
Várom a kollégák hozzászólásait a Fizinfo hasábjain!

Mindenkinek nagyon kellemes nyarat, jó pihenést, és jó cikkírást kívánok!

Cserti József

ELFT Főtitkárhelyettes

--
József Cserti
http://complex.elte.hu/~cserti/