ELFT HÍRADÓ

[Tallián Miklós <miklos.tallian AT gmail.com>]

Tisztelt Kollegák,

néhány gondolatot hadd tegyek hozzá, mielőtt a 100 m magasan 
elhelyezkedő barlangokba épített erőművekről kezdünk gondolatkísérletekbe.

Mi a biztonság? Az, hogy amilyen zavar elviselésére a berendezést 
méretezték, azt el is viseli, és amikor ennél nagyobb terheléssel 
szembesül, akkor "biztonságos" módon romlik el, azaz a lehető 
legrosszabb esetben is a lehető legkisebb kárt okozva elsősorban az 
emberéletben, másodsorban a környezetben és egyéb anyagi javakban. Nincs 
információ arról, a japán erőművekben mekkora volt a tervezési alap, de 
valószínűleg nem ekkora, és még így is, a lehető legrosszabb 
eseménysorozat bekövetkeztekor a műszaki gátak (a klasszikus "négyes" 
mélységi védelem elve szerint kiépítve) eddig megakadályozták a 
környezet nagy mértékű, tragikus elszennyeződését.

Lehet 9-es földrengésre ÉS 6 méteres cunamira méretezni egy műszaki 
létesítményt? Minden bizonnyal lehet, az itt is elhangzott 
megoldásokkal, vagyis elásni a barlangba, vagy ki tudja hogyan. Lehet 
így praktikusan építeni bármit is? Viszonylag nehezen, nemhogy 
atomreaktort, de vonatot, sőt, kapanyelet sem nagyon lehetne használni, 
ha mindennek ilyen szigorúságú követelményeknek kellene megfelenie.

Akkor mit lehet tenni: felkészülni a méretezésen túli események 
bekövetkezésére, és a következmények elhárítására. A biztonságnak a 
közvetlen műszaki biztonságon kívül ez is része. A japán 
katasztrófaelhárító szervezetek ebből pedig több, mint jól vizsgáztak.

A földrengés háromnegyed háromkor történt, negyed órával, húsz perccel 
utána az NHK rádió országosan ismertette a (később elég pontosnak 
bizonyult) cunami-előrejelzéseket és a lakosság teendőit angolul és 
japánul, tudom, mert hallottam, szerencsére az ország déli részén. Amint 
szükség volt rá, gond nélkül kitelepítettek 200 ezer embert. Stb.

Ezzel nem azt akarom mondani, hogy ami történt, az jelentéktelen, hanem 
azt, hogy a tág értelemben vett biztonság (vagyis a műszaki és 
szervezeti intézkedések együtt) jelenleg úgy tűnik, kitart, és reméljük, 
ez így is marad. Nem vagyok benne biztos persze, hogy ez Japánon kívül 
bárhol a világon sikerült volna ilyen színvonalon. Mindennek 
köszönhetően az erőművi balesetek áldozatainak száma eltörpül a 
földrengés és szökőár többi áldozata mellett. (Amelyek szintén tragikus, 
de más országokkal összevetve még mindig alacsony számok. Az ezredekkora 
haiti rengésben 100-300 ezer halálos áldozat volt.)

Úgyhogy én azt gondolom, hogy a szakma feladata lesz majd a pontos 
értékelés és a reális javító intézkedések kidolgozása, de addig is 
elmondhatjuk, hogy elég jól bizonyítja a japán eset, hogy a megfelelő 
műszaki _és_ szervezeti biztonsági kultúra rengeteget tud segíteni mind 
nukleáris, mind más katasztrófák esetén. És bár sokan tragikusan 
áldozatul estek a természeti katasztrófának, még sokkal többen 
menekültek meg, köszönhetően a műszaki és szervezeti felkészültségnek.

üdvözlet
TM

2011.03.15. 11:29 keltezéssel, Laszlo Lindeisz írta:
> *-----------------------------------------------------------------------*
> |                        E L F T   H I R A D O                          |
> |       Az Eotvos Lorand Fizikai Tarsulat informacios es vita-lapja     |
> |-----------------------------------------------------------------------|
> |  Az ELFT adoszama (ide kerjuk az SZJA 1 szazalekat!):  19815644-2-41  |
> |-----------------------------------------------------------------------|
> |   A megjelent cikkek tartalmaert teljes egeszeben bekuldojuk felelos. |
> *-----------------------------------------------------------------------*
>
>
>
> Igen, utólag is gondolkozni kell rajta, hogy a Titanic-effekust el lehessen
> kerülni. Persze a katasztrófák médiareprezentációiból nehéz okosnak lenni,
> de előbb-utóbb napvilágra kerülnek a szakmailag is értékelhető információk,
> ahogyan az akár a Titanic, akár Csernobil esetében is történt.
>
> Ha pl. földrengésbiztonságra tervezünk , jöhet a cunami. Ha felvisszük a
> cunami elől 100 m magasra, elviszi a szélvihar stb.
> Nem viccnek szánom (a jelen helyzetben ennek nincs helye) az alábbi kis
> történetet, amivel tudatosítani szoktam a hallgatóságban az informatikai
> biztonság fontosságát.
>
> Egy egyedül utazó utas két jegyet lyukaszt a villamoson, mire egy kisfiú
> megkérdezi:
>
> - Miért tetszik két jegyet lyukasztani, amikor egyedül tetszik utazni?
> - Azért kisfiam, mertha az egyiket elhagyom és jön az ellenőr, még mindig
> itt van a másik jegy.
> - És ha azt is el tetszik veszíteni?
> - Na de fiam, ezért van a bérlet.
>
> Lindeisz László
>
>
>
>
> *-----------------------------------------------------------------------*
> |             A FIZINFO a fizikus informacios rendszer resze            |
> |                                                                       |
> |     Cikk, hozzaszolas a                                               |
> |                                                                       |
> |                         
> Fizinfo AT lists.kfki.hu
>                          |
> |                                                                       |
> | cimre  kuldheto.  Ilyenkor  a subject-sorba a cikk cimet kell irni.   |
> | A cikk szovege a level torzse. Ez sima szoveg legyen!                 |
> |                                                                       |
> | Informacio:         https://mailman.kfki.hu/listinfo/fizinfo          |
> |                                                                       |
> | A  beerkezo  levelek feldolgozasat program vegzi. Az emberi valaszt   |
> | igenylo kerest, kerdest az alabbi cimre lehet megirni:                |
> |                                                                       |
> |               Kiraly Peterne      
> kiraly AT mail.kfki.hu
>                  |
> |                                                                       |
> *-----------------------------------------------------------------------*