ELFT HÍRADÓ

[raics AT tigris.unideb.hu]

Tisztelt Kollégák!

Én javasolom az 5 éves fizikusképzés újraindítását.
Sőt! A "kutatószakokon" (matematikus, vegyész, biológus, ...) ugyanezt  
kellene tenni. (Talán még a bölcsészeknél is?)

A Felsőoktatási törvény tervezetében lehetőség van az osztatlan képzés  
visszaállítására a tanárszakon kívül is. A fizikusképzéssel  
kapcsolatban ezt a kérdést az ELFT december 17-i vitaülése is  
tárgyalta és nem javasolja:
"A nagyszámú mesterszakos kimenet, amelyet egyre tudatosabban  
használnak a mesterszakra felvételiző hallgatók, a 3+2 kétciklusú  
képzési szerkezet mellett szól." De az nem derül ki, hogy hányan  
mentek így tovább. Ugyanis az átjárás az "idegen" mesterszakokra nem  
egyszerű a mostani rendszerben.

Indokaim az osztatlan fizikusképzés visszaállítására:

1) A tanárképzésben végre osztatlan lesz a képzés, azaz lesznek  
egyáltalán kétszakos fizikatanárok. Ehhez nagyon fontos a párhuzamos  
fizikusképzés, hiszen az átmenet a kettő között természetes volt,  
egyik a másikat erősítette. Ugyanaz a képzés folyt jelentős részben  
mindkettőnél, tehát az oktatás hatékonysága nagy.

2) A munkaerőpiacon nincs igény BSc-s diplomásra, aki nem is fizikus,  
hanem "fizika BSc"-vel rendelkező ember. (Amikor kérik, ajánljak  
valamilyen állásra fizikust, rögtön hozzáteszik: "BSc-s nem kell".)

3) Nem találom erős ellenérvnek, hogy más mesterszakok esetleges  
igénye miatt megtartsunk egy olyan képzést a mai formájában, amiről  
előre tudtuk, hogy értelmetlen, és elrontja a mesterképzést is. Azaz  
3+2 sokkal kevesebb mint a régi 5. Ráadásul igen zsúfolt a tanmenet,  
mert igyekeztünk mindenből adni, hogy valamire használható legyen az  
alapszakot végzett ifjú. Nem sikerült. (Amúgy a PhD-képzésben már  
könnyebb az átjárás a diszciplinák között.)

4) Emlékezzünk: milyen alapon maradt meg az osztatlan képzés máshol?  
Az orvosokat leszámítva, lobbi érdekek döntöttek: az államnak sokkal  
olcsóbb a kétszintű mint az osztatlan. Az építész megmaradt (illetve  
mindkét rendszer él), az építőmérnök és a többi műszaki nem, a jog 5  
éves, az összes művészeti is osztatlan. Miért?

Megoldás:
Az igazi 5 éves tanmenetre épülő fizikusképzés során 3 év után adjunk  
egy diplomát, aminek a neve legyen BSc, hogy illeszkedjen a  
bolognainak nevezett rendszerbe (amit Európában több helyen úgy  
alkalmaznak, hogy az MSc a főcél). Az sem lesz kevésbé  
használhatatlan, mint a mostani BSc oklevél. Az "idegen"  
mesterszakoknak is teljesen megfelel. Vagyis, aki 3 év után el akar  
menni, emelt fővel tehesse.

Természetesen, ezt országosan egységesen kell megoldani a 4  
tudományegyetemen és a BME-n.

Fiatal és idősebb mérnök barátaim szerint a 7 féléves műszaki BSc  
erősebb lett mint a régi főiskolai üzemmérnök (vannak, akik ezt is  
vitatják), de az MSc nem jobb a régi osztatlan 5 évesnél. Szóval, a  
kétszin(t)ű sehol nem jó a tudományos és műszaki képzésben.  
Franciaországban a mérnökképzés keményen egységes 6 év.

Nézzünk hátra, menjünk előre!

Raics Péter



-------------------------------------------------------
A levelet a DE TEK levelezőrendszeren keresztül küldték