ELFT HÍRADÓ

[Tepliczky István <tepi AT mcse.hu>]

A Kulin György Szabadegyetem idei tavaszi sorozatának valamennyi eddigi előadása 
felkerült a Magyar Csillagászati Egyesület médiatárába, talán még az élő adásnál 
is jobb technikai minőségben. Az erről való meggyőződéshez elég a 
http://www.mcse.hu/multimedia címre kattintani, de álljon itt egy kis 
részletesebb kedvcsináló is. Előtte íme a csapat, akinek köszönhető a 
közvetítés, a rögzítés, a vágási munkák és a szervezési feladatok: Dinnyés 
Lajos, Kerényi Lilla, Klimaj Renáta, Nyerges Gyula, Pete Gábor, Tepliczky István 
és Tordai Tamás.

Tehát:

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Mizser Attila: A Galilei-élmény (2009.02.03.)

A Galilei-élmény átélése és átadása volt Kulin György (1905-1989) egyik 
legfontosabb üzenete. A Csillagászat Évének is egyik fő feladata ezt a 400 évvel 
ezelőtt született élményt tovább adni. Az előadás azoknak kíván emléket 
állítani, akik távcsőépítő munkájukkal segítették ezt az élményátadást az utóbbi 
hat évtizedben.

http://www.mcse.hu/index.php?option=com_mediatar&task=show&archID=0576&Itemid=338

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Csaba György Gábor: Kepler és Galilei (2009.02.10.)

Galilei és Kepler, korunk csillagászati világképének 17. századi úttörői, 
kortársak voltak. Meglehetősen egyoldalú kapcsolatukat Kepler kezdeményezte: 
1597-ben elküldte Galileinek "Mysterium cosmographicum" című könyvét. Galilei 
levélben válaszolt; ezzel gyümölcsöző és mindkettőjük számára felettébb hasznos 
tudományos eszmecsere vehette volna kezdetét. De hiába volt Kepler lelkes és 
gyors válasza: Galilei következő - és egyben utolsó - levelére 12 évet kellett 
várnia. Vajon miért nem alakult ki a két tudós közt szorosabb együttműködés? Nem 
tudhatjuk biztosan; de annyi tény, hogy kettőjük természete, érdeklődése, 
felfogása és tudományos módszerei is meglehetősen eltérőek voltak.

http://www.mcse.hu/index.php?option=com_mediatar&task=show&archID=0576&Itemid=338

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Mizser Attila: John Dobson forradalma (2009.02.17.)

Amatőrök milliói használják a Dobson-távcsöveket, ezeket az egyszerű, azimutális 
szerelésű Newton-reflektorokat. Az előadás végigköveti a Dobson-távcső 
fejlődését és elterjedését, és természetesen megpróbál választ adni a kérdésre: 
csinált-e John Dobson forradalmat?

http://www.mcse.hu/index.php?option=com_mediatar&task=show&archID=0601&Itemid=338

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Szabados László: Távolságméréssel tágított világegyetem (2009.02.24.)

Nemcsak az Univerzum tágul, hanem csillagászati ismereteinket is egyre tágabb 
tartományból szerezzük - egyre nagyobb távcsövekkel, tökéletesebb és érzékenyebb 
detektorokkal. De honnan tudjuk, hogy milyen messzire van az, amit megfigyelünk? 
Az előadás a kozmikus távolságok megállapításának nehézségeit és a megoldás 
módjait mutatja be - az ötvennél is több (főként asztrofizikai alapokon nyugvó) 
távolságmeghatározási eljárás közül a legfontosabbak ismertetésével.

http://www.mcse.hu/index.php?option=com_mediatar&task=show&archID=0612&Itemid=338

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Tóth Imre: Üstökösök kutatása űreszközökkel (2009.03.03.)

Az égi vándorokról szerzett ismereteinket jelentősen kibővítették az űrkutatás 
megindulásával a sűrű földi légkör felett keringő, annak zavaró hatásait 
kiküszöbölő mesterséges holdak. Ma az üstökösmagokat nagy földi teleszkópokkal, 
űrtávcsövekkel, valamint közvetlen közelről űrszondákkal tanulmányozhatjuk. Az 
előadásban összefoglaljuk a róluk eddig szerzett ismereteinket, elemezzük, hogy 
ezek közül melyeket tartjuk biztosnak, elképzelhetőnek, illetve a legújabb 
tények alapján a "legenda" kategóriába sorolhatóak.

http://www.mcse.hu/index.php?option=com_mediatar&task=show&archID=0613&Itemid=338

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~