ELFT HÍRADÓ

[Härtlein Károly <hartlein AT eik.bme.hu>]

Tisztelt Fizinfó! Tisztelt Jéki László!

Sokáig tépelo"dtem, hogy válaszoljak-e "Hartlein és a víz c. írásra". 
Tulajdonképpen az origo-n megjelent cikk hangneme, miatt ragadtam 
elo"ször billentyu"t. Semmi kétely nincs benne, nemúgy a fizinfo-n. Ott 
a kísérletek éppen folyó elleno"rzéséro"l olvashatunk.

A tudományban nem a tekintély, hanem a józan érvek és a kísérletezés 
eredménye a perdönto". Ezért is készülök az engem ért jogos kritika 
nyomására elvégezni (megismételni) a vízbontásos kísérletet. Szeretnék 
ott lenni annak a kísérletnek a megismétlésénél amely a jelenlegi 
tudásunkat alapjaiban ingathatja meg! Elindulok azon az úton, amelyen R. 
Roy és M. L. Rao is végig haladt. 

Megkövetem Jéki Lászlót, ha meggyullad a víz a kémcso"ben a 13,56 MHz-es 
RF hullám hatására!

Addig hiszek a "maradi" tudósoknak és az eddigi tapasztalataimnak. 
Vitaindító hozzászólásom megírását megelo"zte a tájékozódás. A számtalan 
internetes oldal elolvasása elo"tt azonban egy kicsit számoltam, a 
13,65MHz-es "RF foton"-ból mintegy 10^8 db energiája szükséges ahhoz, 
hogy egyetlen vízmolekulát hidrogénre és oxigénre bontson. Ez akár a 
középiskolai függvénytáblázat képleteivel is elleno"rizheto". Tudom, 
léteznek többfotonos reakciók is de azokat ebben a körben szerintem 
kizárhatjuk.

Ezután internetes oldalakról idéznék:

(http://www.kfki.hu/fszemle/archivum/fsz0503/hartlein0503.html)

"A mikrohullámok, amelyek láthatatlanul melegítik fel ételeinket, 
ugyanolyan "közönséges" elektromágneses hullámok, mint a látható fény, 
vagy a láthatatlan rádióhullámok, a különbség a hullámhosszban rejlik. A 
bekapcsolás után, a melegíto" térben 2,45 GHz frekvenciájú 
elektromágneses hullám hatására jön létre a melegedés. Melegedni azonban 
csak azok az anyagok fognak, amelyek molekulái polárosak, és egymással 
kapcsolatban vannak. A hullám hatására rezgésbe jött molekulák, ha 
magukban állnak - például a vízgo"z esetében - a mikrohullámot csak 
ideiglenesen nyelik el, majd újra kibocsátják anélkül, hogy a 
vízmolekulák tartós változáson mennének át. Víz esetében az egymással 
szoros kapcsolatban lévo" molekulák egymással ütközve energiát adnak át 
egymásnak, átlagos kinetikus energiájuk növekszik, megmelegszik a víz. 
Jég esetében a molekulán keresztül az egész kristályt hozzuk rezgésbe, 
és ennek a rezgésnek a csillapodása révén növekszik a belso" energia, ez 
sokkal rosszabb hatásfokkal megy végbe, mint a víz melegítése, ezért - 
és hogy egyenletesen olvadjon ki az étel - a készülék olvasztáskor 
szakaszosan mu"ködik."

Tehát az energiaközlés eredményeként elo"ször forrásba jön a víz, azután 
a go"z már nem tud energiát felvenni, az energiaközlés "leáll". Ekkor a 
közölt energia messze van még attól az energiától amely képes az oxigént 
elválasztani a hidrogénto"l.

_____________________________________

(http://www.lsbu.ac.uk/water/vibrat.html)

Water Absorption Spectrum

"... If the radiation is at too high a frequency (> 1000 GHz, ? < 0.3 
mm), the molecules do not have time to react to the electromagnetic 
field changes and no heat is generated. If the radiation is at lower 
frequencies (< 1 GHz, ? > 30 cm), the molecules react to the 
electromagnetic field changes but so slowly that effectively no heat is 
generated. Pure water is almost totally transparent to such low 
frequency radiation. The maximum absorption varies to higher frequencies 
at higher temperatures when the weaker hydrogen bonding allows a quicker 
response to changes in the field. "

A szerzo": http://www.lsbu.ac.uk/water/chaplin.html

_______________________________________
Keresgélésem eredményeként megtudtam, hogy még a BME biztonsági 
rendszere is ezt a frekvenciát használja (13,56 MHz, ld. Rövid RF ID 
történelem) -- ebbo"l látszik, hogy a véletlen felfedezést kizárhatjuk! 
A szobámban található passzív transzponderrel a vízbontásos kísérlet 
megismétlése nem sikerült, de amint azt írtam egy megfelelo" 
teljesítményu" (>300Watt) RF generátor beszerzése folyamatban van...

Tisztelettel: Härtlein Károly

_______________________________________________________________

(ezt a hosszú idézetet az érdeklo"do"k, és a tanár kollégák számára 
másoltam ide)

Rövid RF ID történelem



Általánosságban elmondható, hogy az RFID a II. Világháborúban használt 
radar rendszerekbo"l fejlo"dött ki, amit a skót fizikus Sir Robert 
Alexander Watson-Watt fedezett fel 1935-ben. A probléma abból adódott, 
hogy a radaron nem lehetett megkülönböztetni a saját vagy ellenséges 
repülo"gépet.

A németek észrevették, hogyha a pilóta himbálja a gépet, a visszavert 
rádióhullámok megváltoztak. Ez a nyers módszer nevezheto" az elso" 
passzív RFID rendszernek.

Watson-Watt vezetésével egy titkos projekt keretében a britek 
kifejlesztették az elso" aktív saját repülo"gép felismero" rendszert 
(IFF = Identify Friend or Foe). Egy adót helyeztek el minden brit 
repülo"gépre. Amikor ez jeleket vett a földi radarállomástól, egyedi 
jeleket kezdett sugározni, amit a földi állomás érzékelt és azonosította 
a repülo"gépet. Az RFID ugyanezen az elven mu"ködik. Ez a módszer 
nevezheto" az elso" aktív RFID rendszernek.

A 60-as években fejleszti ki többek között a Sensormatic az elektronikus 
termék-felügyeleti rendszert (EAS), elso"sorban a bolti lopások 
megelo"zésére. Ezek a tag-ek 1-bitesek voltak, olcsók és mikrohullámú 
vagy induktív technológiát használtak. Az alkalmazás csak a tag 
meglétét, illetve hiányát jelezte. Kétségtelenül az EAS címkék voltak az 
elso" és legelterjedtebb RFID alkalmazások.

A 70-es években komoly fejlesztések folytak, mind Amerikában, mind 
Európában. Ekkoriban elsosorban állatok nyomon követésére készültek 
alkalmazások.

Az elso USA-beli RFID szabadalom Mario W. Cardullo nevéhez fu"zo"dik, 
aki 1973. januárban védte le az aktív RFID tag-et, amely újraírható 
memóriával rendelkezett. Ugyanebben az évben kapta meg Charles Walton 
találmánya, a passzív transzponder a szabadalmat, amivel zárt ajtót 
lehetett kinyitni, kulcs nélkül.

A 70-es években az USA Los Alamos-i kutatóintézete kifejlesztett egy 
rendszert a nukleáris eszközök nyomkövetésére. A 80-as években, amikor a 
kutatók kereskedelmi cégeknél helyezkedtek el, a módszert autópálya 
díjfizeto" rendszereknél is alkalmazták. A Los Alamos-i intézet 
szarvasmarhák azonosítására is fejlesztett RFID rendszert az USA 
Mezo"gazdasági Minisztériuma számára. Passzív 125 kHz-en (LF) adó RFID 
transzpondereket használtak, amelyet üvegkapszulában a szarvasmarhák 
bo"re alá ültettek be. Az olvasó által kibocsátott rádióhullámot 
modulálva verte vissza a transzponder. Ezt a technológiát jelenleg is 
használják szerte a világon.

Ido"vel a 125 kHz-ro"l áttértek a *13,56 Mhz-es* sávra (HF), ami az 
egész világon szabad frekvenciasáv volt. A nagyobb frekvencia a nagyobb 
olvasási távolságot és a gyorsabb adatátvitelt is leheto"vé tette. 
Különösen Európában terjedt el a HF rendszerek használata, elso"sorban 
újrafelhasználható konténerek és más vagyontárgyak nyomkövetésére. 
Manapság a 13,56 MHz-es RFID rendszerek belépteto", díjfizeto" (Mobile 
Speedpass), és smart-card rendszereknél terjedt el.

A 80-as években jelento"s rendszertelepítések folytak: Amerikában a 
vasúttársaságok a konténerek kezelésére, Európában, és elso"ként 
Norvégiában autópálya díjfizetésre készült rendszer. New Yorkban a 
Lincoln-alagútnál a buszközlekedés gyorsítása érdekében alkalmazták az 
RFID-t.

A 90-es években egyre több területen kezdték alkalmazni az RFID 
technológiát: autópálya díjfizetés, autó indítás-gátló, tankolás, 
síbérlet, személyek illetve jármu"vek beléptetése. Egyre több cég lépett 
be az RFID piacra: Texas Instruments, IBM, Micron, Philips, Alcatel, 
Bosh, Combitech, hogy csak néhányat említsünk.

A 90-es évek elején az IBM fejlesztette ki az elso" UHF RFID rendszert, 
ami még nagyobb olvasási távolságot biztosított (maximum 6 méter) és 
gyorsabb adatátvitelt. Az IBM véghez vitt néhány projektet a 
Wal-Mart-tal közösen, de mikor a fejlesztések nem váltották be a 
reményeket, és pénzügyi gondok is adódtak, értékesítette a szabadalmakat 
és a technológiát az Intermec-nek. Az Intermec több rendszert 
értékesített, azonban a technológia jelenleg drága az értékesített 
rendszerek kis száma és a nyitott nemzetközi szabványok hiánya miatt.

1999-ben az UHF RFID lendületet kapott, amikor a Uniform Code Council, 
az EAN International, a Procter &Gamble és a Gillette megalapították az 
Auto-ID Centert a a Massachusetts Institute of Technology-n. David Brock 
és Sanjay Sarma vezetésével kifejlesztették az olcsó, mikrochipet is 
tartalmazó RFID tag-et. Elképzelésük az volt, hogy csak egy 
sorozatszámot tárolnak a tag-ben, ami így kis memóriával olcsóbb lesz és 
a sorozatszám alapján egy Internet alapú adatbázisból keresheto" ki 
további információ a termékro"l.

Sarma és Brock lényegében változtatta meg az RFID szerepét. Addig egy 
RFID tag valójában egy mobil adatbázis volt. Sarma és Brock az RFID-t 
hálózati technológiává változtatta azzal, hogy a tárgyakat a tag-ek 
révén az Internet-hez kapcsolta. Az üzleti életben ez jelento"s 
változást hozott, mert, leheto"vé vált az, hogy a termék útja a két fél 
által folyamatosan követheto" legyen.

1999 és 2003 között az Auto-ID Center elnyerte több száz multinacionális 
cég, az USA Védelmi Minisztériumának és több jelento"s RFID szállító 
támogatását. Kutató laboratóriumok nyíltak Nagy-Britanniában, Svájcban, 
Japánban és Kínában. Kifejlesztettek két Air Interface Protocolt (Class 
0 és Class 1), az Electronic Product Code (EPC) számozási módszert, és 
megtervezték azt a hálózati környezetet, amely tárolja az információkat 
biztonságos Internet adatbázisban. A technológiát átadták 2003-ban a 
Uniform Code Council-nak, majd létrehozták az EPCglobal nevu" 
szervezetet az EAN International-lal közösen, hogy terjesszék az EPC 
technológiát. Az Auto-ID Center 2003. októberben bezárt és kutatási 
területeit átadta az Auto-ID laboratóriumoknak.

Néhány jelento"s kereskedelmi világcég - Albertsons, Metro, Target, 
Tesco, Wal-Mart - és az USA Védelmi Minisztériuma tervezik az RFID 
bevezetését ellátási láncukban. Más iparágak is - pl. gyógyszeripar, 
autógumi gyártás, védelmi - érdeklo"dnek az RFID iránt. EPCglobal 2004 
decemberében jóváhagyta a második generációs szabványokat, ezzel is 
segítve az RFID világméretu" elterjedését.

A jóslatok szerint az RFID világméretu" elterjedése 2006-tól várható. Az 
RFID fontosságát bizonyítja az is, hogy pl. az USA Védelmi 
Minisztériuma, a Wal-Mart, a METRO is 2004-ben elkezdte az RFID 
hétköznapi alkalmazását.