ELFT HÍRADÓ

[Varga Péter <vargap AT mfa.kfki.hu>]

Kedves Csaba!

Nem ismerem azt a közleményt, amire Jéki Laci hivatkozott. Te, mint 
abszurditásra a fotodisszociáció lehetelenségére hivatkozol. De nem csak 
az van a világon, mert akkor az egyenáram még kevésbé bontaná a vizet.

Anélkül, hogy a Jéki Laci által közölt effektus létét vagy nemlétét 
vitatnám, megmutatom, hogy a rádiófrekvenciás sugárzás képes lehet 
szabad töltéseket kelteni. Azt, hogy milyen effektivitással, nem tudom.

A Te példádban, ha a közölt foton-energiából jól számoltam, a sugárzás 
frekvenciája 1,35 MHz.

Essen a víz felületére közel súrlódó beeséssel polarizált 
elektromágneses síkhullám, a polarizáció iránya feküdjön a beesés 
síkjában, tehát az elektromos vektornak van a felületre merőleges 
konponense. Mivel az eltolásvektor normális komponense folytonos a 
felületen, és a víznek nagy a dielektromos jellemzője (most valahogy 
másképp hívják), a felület két oldalán nagy a térerősségkomponens 
ugrása, mégpedig kívül jóval nagyobb a térérősség, mint belül. Na, most 
az ilyen térben, ha másképpen nem alagutazással lépnek ki elektronok( ez 
is lehet a vízben, csak kevés), de mivel a vízben sok a szabad H+ és OH- 
gyök, az egyik félperiódusban az egyik, a másikban a másik lép ki 
pusztán a tér vonzó hatására.. Persze nehéz dolguk van, mert tükörtöltés 
húzza vissza őket. ( A sós víz miatt a víz vezetőképessége is megnő, de 
azért nem annyira.) Nem lehetetetlen, hogy létezik olyan időintervallum 
amelyben egyszerre mind a kettő jelen van. Ezért lehet a frekvenciának 
kitüntetett szerepe. Az biztos, hogy a felületen létrjön egy váltakozó 
kettősréteg, de az más káposzta.

Üdvözlettel
Vaarga Péter

P.S. Még a hidegfúzió egyszeri létrejöttében sincs jogom kételkedni. 
Ennek ugyan exp(-borzaszatóan sok) a valószínűsége, de nem nulla. A 
fizikában viszont megköveteljük a kísérletek megismételhetőségét.