Skip to Content.
Sympa Menu

fizinfo - [Fizinfo] Mentsuk meg a fizikat

fizinfo AT lists.kfki.hu

Subject: ELFT HÍRADÓ

List archive

[Fizinfo] Mentsuk meg a fizikat


Chronological Thread 
  • From: Biro Tamas <tsbiro AT mail.kfki.hu>
  • To: Fizinfo AT lists.kfki.hu
  • Subject: [Fizinfo] Mentsuk meg a fizikat
  • Date: Wed, 26 Mar 2008 12:00:28 +0100 (CET)
  • List-archive: <http://mailman.kfki.hu/pipermail/fizinfo>
  • List-id: ELFT HÍRADÓ <fizinfo.lists.kfki.hu>



Ments�k meg a fizik�t!


Igaz�b�l t�bbr�l van sz�, mint a fizika megment�s�r�l.

El�sz�r is hadd tiszt�zzam, hogy �n mit gondolok az integr�lt �s a kev�sb�
integrlt tants dilemmjrl. Vezrfonalam a trtnelmi fejlds: a fizika az kori grgknl mg a termszettel kapcsolatos vlekedst, filozoflst
jelentette, a renesz�nszban kezdte saj�tos vizsg�lati m�dszereit �s szempont-
rendszer�t kifejleszteni, s csak a barokkosod� tizenhetedik sz�zadban jelent
meg
�n�ll� tudom�nyk�nt: gyakorlatilag Newton-nal s m�g mindig szoros
szimbi�zisban
a matematik�val. Ennek a szimbi�zisnak a nyomai mindm�ig hatnak a fizik�ban:
a legink�bb �tmatematiz�lt term�szettudom�ny, b�r a k�mia �s a biol�gia egyes
ter�letei lassank�nt k�vetni kezdik. Tan�ja voltam egy nagydoktori v�d�s
kapcs�n az MTA-n biol�gusok k�z�tti vit�nak pro �s kontra matematikai
m�dszerek
a biol�gi�ban. Nem a matematika alkalmazhat�s�g�t, hanem a relevanci�j�t
tmadtk szenvedlyesen. S a legmeglepbb: a tmadk s a vdelmezk egyrtelmen klnbz tudsgenercihoz tartoztak. A biolgia zenett taln
nem t�ls�gosan f�lre�rtelmezve ez azt jelenti, hogy a 'kontra' ki fog halni �s
a 'pro' a j�v�.


Mindennek alapj�n szememben a term�szetes megk�zel�t�s a term�szetismeret
tan�t�s�ban is az integr�ltt�l a specifikus fel� halad s nem ford�tva.
Ez az elv az letkori sajtossgokkal a felfogkpessg tern szintn harmonizl. n ezrt alternatva nlkl azt a megoldst tmogatom, hogy legyen az egyik termszettudomnyos trgy ktelezen vlaszthat az rettsgin a fizika, kmia, biolgia s termszetfldrajz (geolgia) kzl.


Ezen t�l a k�rnyezetismeret, term�szetismeret, term�szetrajz s m�g sz�mos
nven a magyar (s nem magyar) iskolkban valaha tantott integrlt termszettudomnyos trgy bevezet, motivl szerepet kell, hogy jtsszon, s
mint ilyen m�r az �ltal�nos iskol�ban ott a helye. �gy gondolom, hogy aki
ilyen
t�rgyat az �retts�gire javasol, az vagy retogr�d m�don gondolkozik, vagy
igaz�b�l az ig�nytelens�g, a k�vetelm�nycs�kkent�s pr�k�tora.


Persze ennek is lehetnek m�lyebb okai. Tal�n m�g a politikai p�rtcsat�kn�l is
m�lyebb okai. Az �retts�gi k�vetelm�nyt a r�gi �ltal�nos iskolai sz�nvonalra
levinni, term�szetesen kiszolg�lhatn� a tanul� kor� n�pess�g demokratikus
t�bbs�g�nek egy olyan �haj�t, hogy kevesebb er�fesz�t�ssel t�bb �s azonnal
elfogyaszthat�, �lvezhet� eredm�nyhez jusson. Ehhez j�rul a bolognai folyamat,
amely az egyetemi k�pz�s�nket 3 �ves high school szer� bacchelor fokozattal
a n�pess�g �tven sz�zal�k�t megc�lozva a r�gi k�z�piskolai �retts�gi
sz�nvonal�t
id�zi fel. Persze an�lk�l, hogy az emberi tud�st integr�ltan t�laln�, csak
egy-egy szakt�rgyb�l. K�vetkezm�ny: a v�gz�s, a munk�ba �ll�s id�pontja
kitoldik a 25-30 ves korra (ebben Nyugat elttnk tart). S ennek fontos szerepe van a munkanlklisg jfajta (posztmodern) bjtatsban, miutn a szocialista nagyzemisg vgleg felszmolsra kerlt haznkban. S ezrt igen csak mly rdekek fzdhetnek a kpzsi folyamat hossznak nvelshez (mikzben az llam ennek terheit a csaldokra igyekszik hrtani).


Szerintem �jra meg kellene gondolni �s vitatni, hogy a k�z- �s elitoktat�s
k�z�tt milyen ar�nyokat �s viszonyt alak�tsunk ki. Ami ir�nt nosztalgi�t �rez
sokunk, az szerintem perspektivikusan m�r soha t�bb� nem lesz a k�zoktat�s
r�sze. Hogy a t�megig�ny mit sz�l, az lem�rhet� pl. a k�l�nb�z� tv-m�sorok,
vetlkedk stb. sznvonaln. Az iskolai integrci, - a klnbsgttel feketre festsvel, majd betiltsval, - mindssze nivellciv vlik; mgpedig a lehet legalacsonyabb szinten. Ebben a folyamatban a kzssg (gy a magyar nemzet, mint Eurpa s az emberisg) a legfontosabb nyersanyagot, az emberi tehetsget pazarolja el.


�n szem�lyesen a k�s�i integr�ci�nak is nagy h�ve vagyok, de nem a szakt�rgyak
rov�s�ra. Ink�bb kieg�sz�t�k�nt, s tudv�n-tudva, hogy ez a szellemi luxus a
legkiv�l�bb tan�tv�nyok �s tan�rok kiv�lts�ga marad. Vagyis ink�bb szakk�ri,
�nk�pz�k�ri esetleg extra tan�rai lehet�s�g. �n is fant�zi�ltam m�r arr�l,
hogy korabeli renesz�nsz koszt�mben, vagy Darth Vaderk�nt a fizikatan�r
esetleg sz�n�szi sikert is arathatna; legal�bb �rzelmileg meg�rintve olyan
tanul�kat is akik k�l�nben - f�lelemb�l vagy k�z�mb�ss�gb�l - elz�rk�znak
a kemnyebb tudomnyok ell. Termszetesen ez csak a fizika trtnelmi s eszemtrtneti, kpzmvszeti s irodalmi begyazottsgnak a kontextusban
lenne �rdekes. Mert val�ban �dv�s lenne, ha ama utols� vizsg�n, az �retts�gin,
amely lez�rja azt a korszakot, amikor a fiatal embert�l m�g elv�rt�k hogy
kult�r�nk minden ter�let�r�l tudjon valamit, k�pes lenne arra is, hogy az
egszet sszefggseiben, klcsns idzeteiben s egymsra utaltsgban, nagylptk struktrjban is lssa. De a hangsly az 'is'-en van, mert res halmazok kztt nem tl sok relci kpzelhet el.

�dv�zlettel

B�r� Tam�s (RMKI).

-------------------------------------------------------------------------------
B�r� Tam�s S�ndor
DSC, scientific advisor
KFKI Res.Inst.Part.Nucl.Phys.
Co-Editor of The European Physical Journal A
H-1525 Budapest Pf.49
T.: +36-1-392-2222-3388
F.: +36-1-392-2727
M.: +36-20-435-1283
-------------------------------------------------------------------------------

Attachment: temp.ps
Description: PostScript document



  • [Fizinfo] Mentsuk meg a fizikat, Biro Tamas, 03/26/2008

Archive powered by MHonArc 2.6.19+.

Top of Page