ELFT HÍRADÓ

["Nemeth Csaba" <ncs AT almos.vein.hu>]

Kedves Kollégák!

 

Raics Péter leveléhez kapcsolódva, idézném az egyik (Péter levelében 
hivatkozott honlapon található) jegyzokönyv néhány gondolatát:

 

111 mse (Pálinkás)

Amennyiben az Oktatási és tudományos bizottság partner lenne abban a 
kezdeményezésben, hogy ugyanúgy, ahogy a matematika, a magyar nyelv, a 
történelem és legalább egy idegen nyelv hozzátartozik ma ahhoz, hogy a 
világban a diákok el tudjanak igazodni, ugyanígy hozzátartozik annak az 
ismerete, hogy milyen a körülöttünk lévo világ, ha ezt nem is a parciális 
differenciálegyenletekkel leírható modellekben kell megismerniük, hanem egy 
egyszeru természetismereti érettségi tárgy keretében. Tehát ha a képviselo úr 
partner lenne abban, hogy kezdodjön egy olyan, egyelore vizsgálat, és 
remélhetoleg gyorsan eredményre jutnánk abban, hogy nem tantárgyként, még 
egyszer hangsúlyozom, mert mély meggyozodésem, hogy a tantárgyként való 
tanítása ennek a tárgynak pillanatnyilag nem lehetséges, nincsenek ugyanis 
tanárok, akik ezt képesek lennének tanítani, de az lehetséges, hogy valaki 
vagy választ egy természettudományos, természetismereti tárgyat - én is 
mindig "természettudományos"-t mondok -, és abból érettségizik, akkor 
letudta; a másik lehetoség, hogy amennyiben nem választ természetismereti 
tárgyat, akkor ebbol a természetismereti vizsgatárgyból érettségiznie kell. 

Ha ez nem valósul meg, akkor én a magyar természetismereti oktatásnak nem sok 
javulást jósolok, mert jól ismert nézeteim szerint az inspirációhoz kell egy 
kis kényszer is. Az inspirációt meg lehet teremteni a tanárok, az iskolák, a 
jó kínálat oldaláról, de, tisztelt bizottság, tisztelt kutatással, oktatással 
foglalkozó kollégáim, kell egy kis kényszer is a másik oldalon, és ha ez a 
kényszer megvan, akkor, én azt gondolom, a magyar oktatás a matematika, a 
nyelv, a történelem, az idegen nyelv és a természetismeret megfelelo 
oktatásával és számonkérésével jelentos elonyhöz juthat Európában, és 
jelentos elonyhöz juthat a fejlett országok oktatási rendszerében. Nagy 
tételben vagyok hajlandó fogadni is, hogy ez 10-15 év távlatában - persze 
könnyen mondhatják, hogy 15 év múlva hogy kérik rajtam számom, bármilyen 
összegu legyen is a fogadás - az OECD-felmérésekben is jelentkezik, azt 
gondolom, hogy 10-15 éves távon ez jelentos mértékben emeli a magyar 
közoktatás. Képviselo úr, ha ebben elindulhat egy közös vizsgálat és egy 
párbeszéd, annak én a magam részérol nagyon nagy örömmel állok elébe. 
Köszönöm szépen. 

ELNÖK: 

Köszönöm szépen. Pálinkás képviselo úrnak erre az elgondolására csak annyit, 
hogy ha jól emlékszem, a Magyar Tudományos Akadémia egy erre kijelölt 
munkacsoportjának egy 1974-ben kelt a javaslatát a természettudományokra 
nézve éppen Marx György akadémikus fogalmazta meg, amely kifejezetten arról 
szólt, hogy az iskolában a természettudományos tárgyakat kezdetben, és 
viszonylag hosszú ideig, integráltan, természetismeretként kellene tanítani, 
és aztán lehetnek differenciálódnia annak, aki ez iránt érdeklodik. Alig 
30-40 éves késéssel végül is átültethetjük a gyakorlatba ezt az elképzelést. 

Forrás: 
http://www.parlament.hu/internet/plsql/ogy_biz.keret_frissit?p_szerv=118&p_fomenu=20&p_almenu=22&p_ckl=&p_rec=&p_nyelv=HU



Az "egy természettudományos tárgyból legyen kötelezo érettségi" gondolatával 
fizika tanárként messzemenokig egyetértek. Az integrált tárgy megalkotásával, 
oktatásával kapcsolatban kételyeim vannak, bár éppen a hivatkozott Marx 
György "Atomközelben" c. könyve lehetne erre jó példa. De igazából én inkább 
az alapok "felett" / mellett tudnám ezt jobban elképzelni. Vagy még inkább a 
tantárgyak összehangolásában és egymásra utalásában kaphatna hangsúlyt. 

Az integrált vizsga a 3 tárgyból (biológia, fizika, kémia) viszont esetleg 
hasznos lehet a nem természettudomány iránt érdeklodok számára. 

 

Üdvözlettel,

Németh Csaba

PE Fizika Intézet