ELFT HÍRADÓ

["Márta Dóra Peredy" <mperedy AT gmail.com>]

Kedves Lista!

Nekem az IQ merese jut eszembe. Tudomasom szerint az IQ-tesztek
kifejlesztesenel az elsodleges szempont ugyan termeszetesen az volt, hogy a
mert IQ intuitiv intelligencia-fogalmunkkal minel inkabb korrelaljon,
emellett azonban olyan - hogy ugy mondjam - ad hoc kenyszereket is
figyelembe vettek, minthogy a nok es a ferfiak vagy a kulonbozo nemzetek
atlag-IQ-ja ne kulonbozzon.

Kerdes, hogy ezek az ad hoc szempontok (nemek illetve fajok IQ-egyenlosege)
tukroznek-e ossztarsadalmi intuiciot. Vagy tukrozik-e legalabb a tesztek
megalkotoinak intuiciojat? Hisz konnyen lehet, hogy sajat intuiciojuk
elleneben valamilyen felsobb (alsobb/mellettebb) szempont
figyelembevetelevel alakitottak igy a definiciot.

Zarojel: Mondjak egyreszt, hogy az anya-gyerek kapcsolat minosegetol fugg a
gyerek intelligenciaja. Es mondjak masreszt, hogy Franciaorszagban 3 honap a
szulesi szabadsag, ami szerintem a mai magyar kozvelekedesben az
embertelenseg kategoriajat surolja. Erdekelne az embert, hogy egy effele
munkajogi (vagy hova tartozik ez) kulonbseg ket orszag kozott okozhat-e
szignifikans elterest. Ez a kerdes egy tudomanyosan konnyen eldontheto
kerdesnek tunik, am megsem az csupan azert, mert az IQ definiciojaba
szandekosan beengedtunk tudomanyon kivuli (tarsadalmi? etikai?) szempontokat
is, ti. hogy az IQ faji alapon ne kulonbozzon.

Az IQ szerintem jo pelda arra, hogy amikor egy intuitiv fogalmunk egzakt (es
plane merheto) parjat keressuk, akkor beengedunk onkenyes szempontokat, hogy
ugy mondjam ertekrendet. Az egzakt fogalom aztan persze visszahat(hat) az
intuitivra. Ma mar nemigen mondunk valakit intelligensnek, ha tudjuk, hogy
alacsony az IQ-ja; ilyenkor kenytelenek vagyunk mas szavakat keresni, ha
dicserni akarjuk.

Fogalmaink korvonalai folyamatosan valtoznak. Maguktol is, meg mi is
valtoztatjuk oket. Ahogy az intelligencia fogalmanak eseteben felmerult az
igeny arra, hogy a maszkulin es feminin (es nemzetspecifikus) keszsegeinket
egyarant magaban foglalja, ugy felmerul(het(ne)) mas fogalmak, peldaul a
termeszettudomany vagy az ovodapedagogia eseten is. Nem tudjuk, hogy jobb
lenne-e az elet akkor (vagyis hogy a dolgok lenyeget jobban meg tudnank-e
ragadni akkor), ha fogalmainkat e szempontok szerint kicsit (vagy nagyon)
atszabnank, de a felvetes szerintem figyelemre melto.

Ami e felvetes tarsadalmi diskurzusban valo megjeleneset illeti, abban semmi
meglepo nincsen. Ugyanis ez a gondolat a valtozatossag, a sokszinuseg, a
tobbszempontusag, a szeles spektrum, a sokreteguseg satobbi satobbi (azt ne
mondjam: teljesseg) fogalmaival operalva barmilyen elismert ideologiai es
nem-ideologiai hatter elott roppant kenyelmesen vedheto.

A listat ebben a kerdesben, gondolom, leginkabb az erdekli, hogy valoban mas
lenne-e, es ha igen, miben, a fizika, vagyis a termeszetrol alkotott
modellunk, ha a modellalkotok nem-specifikus kepessegei lenyegesen
elternenek a mostani eloszlasuktol.

Vegul meeg azt szeretnem megjegyezni, hogy a fentiekbol nem kovetkezik a noi
kvota. Sot a noi kvota kifejezes kozbeszed targyava tetelebol sem kovetkezik
a noi kvota. Valoszinuleg egy ketsegtelenul vesztesegekkel is jaro, de
ugyanakkor merhetetlenul hatekony gondolattomoritesi eljaras vegeredmenyevel
allunk szemben. Vagyis: kar nem kitomoriteni.

A musort veletlenul en is lattam, es nem talaltam felhaboritoan butanak
Sandor Klara megnyilvanulasat. Ha jol ertem, az alapfelvetes (az MTA-ra
vonatkozo megjegyzestol eltekintve) elsosorban a kozelet nemi osszetetelere
vonatkozik, ami egyreszt valoban offtopik, masreszt viszont nem teljesen
parhuzamos azzal a kerdessel, hogy bizonyos specialis tevekenysegeket (mint
pl a vilag termeszettudomanyos megismerese) milyen aranyban vegeznek ferfiak
es nok.

Udvozlettel:
Peredy Marta (no, talan az utolso, aki meeg egyetlen volt az evfolyamon)