ELFT HÍRADÓ

[Imre Attila <imre AT aeki.kfki.hu>]

Tisztelt Mindenki,
Mult héten egyik este az m1-en volt egy kerekasztal beszélgetés, 
aminek egyik résztvevöje Sándor Klára volt - akinek nem ugrana be rögtön, 
ö a nöi kvóta szülöanyja. A beszélgetésben többek között azt állította, 
hogy a társadalom nöellenességének egyik megnyilvánulása az, hogy az MTA 
tagjainak csak 4-5 százaléka nö (megnéztem, csak 3.6%, legalábbis a rendes 
tagoknál). Ezen belül a fizikusoknál ez az arány 4.3%, bár ilyen számoknál 
(23 rendes tag, abból 1 nö) eléggé semmitmondó statisztikát készíteni.

Elgondolkoztam, hogy amikor én felvételiztem az ELTE fizikus szakára 
(1984), akkor 2 lány jelentkezett, ebböl egyet vettek fel, fiúból volt 
vagy 45-50, ebböl kb. 25-öt, úgyhogy az én évfolyamomon nem azért volt 
kevés lány mert kisebb arányban vették fel öket, hanem mert kevesebben 
jelentkeztek. Ez az akkor általam átlátott idöintervallumban (felfelé és 
lefelé 4 év) hasonlóképp volt. A lányok közül volt aki kibukott, mint 
ahogy 
ez a fiúkkal is megesett, volt aki diplomát kapott, ebben a tekintetben 
nem volt nemi diszkrimináció, azaz a jelentkezési és felvételi arány (kb. 
5%) a diplomák arányában is megmutatkozott. Megkockáztatom hogy 
ezek az 
arányok nemcsak a nyolcvanas évekre voltak jellemzöek, hanem az azt 
megelözökre is. Mostanság ahogy bejárok az egyetemre, egyre több lányt 
látok a fizika tanszékek környékén; bár lehet hogy ök nem fizikusok, de 
azért optimista leszek, úgy vélem hogy a nök száma a frissen 
diplomázott fizikusok között lassan felkúszik 10-20 százalékra.

Feltéve hogy a két nem képviselöi azonos képességüek, igy azonos arányban 
kerülnek ki közülük az akadémikusok is. A mostani akadémikus arány 
valószínüleg a 30-40-50 évvel ezelötti hallgatói arányt tükrözi, ami pedig 
nem azért volt a nökre nézve kedvezötlen mert nem vették fel öket, hanem 
mert nem jelentkeztek fizikusnak. Ha most valóban 10-20 % a fizikus 
hallgatók közt a nök aránya, akkor ez az MTA összetételén kb. 30 év múlva 
látszik majd meg (hiába, ilyen a tudomány). Ha ennél több nöi tagot 
akarnánk (pl. törvény születne róla)... hát, az nem lenne jó, akkor nem a 
képességek döntenének.

Hogy lehetne mégis változtatni ezen, hogy pl. 30-40 év múlva a fizikus 
akadémikusok fele nö legyen? Csak úgy, ha az egyetemre jelentkezök fele 
nö. Arra pedig nem lehet kényszeríteni a középiskolás lányokat, hogy olyan 
szakra jelentkezzenek, ami nekik nem tetszik (hozzunk törvényt hogy minden 
vármegye évente 2 lányt küldjön fizikus szakra? ).

Szóval:

Kevés nöi akadémikus van (A) MERT a társadalmunk nöellenes (B).

Általános iskola felsö tagozatában tanultam, hogy attól hogy A és B igaz, 
AB nem lesz igaz, mert nem következik egyik a másikból. Attól hogy sokszor 
elmondom (tévében, rádióban és egyéb háztartási eszközben) vagy leírom, 
még nem lesz igazabb. Legfeljebb azt érem el, hogy nem fognak hinni nekem 
másban sem (ez a kisebb baj) és/vagy AB hamisságából esetleg néhányan A 
és/vagy B hamisságát próbálják majd levezetni (és ez már nagyobb baj 
lehet).

Szóval óvatosabban a nagy-, kis-,  mégkisebb- és egyáltalánnem- 
igazságokkal.

Üdvözlettel

Imre Attila
MTA KFKI

Attila Imre
KFKI Atomic Energy Research Institute
H-1525 Budapest POB 49, Hungary
(1121 Budapest, Konkoly Thege Str. 29-33, Hungary)
Tel.: +36-1-392-2222, ext.1117 or 3366
Fax: +36-1-392-2299