ELFT HÍRADÓ

[por AT reak.bme.hu]

Kedves Biro Tamás és Mások!

Én azt hiszem teljesen hibás elképzelések csapnak össze, ha valaki azt
kezdi vitatni, hogy milyen típusú magolandó tudásanyagra van szükség az
oktatásban.

Az egyik véglet: nem kell semmit sem bemagoltatni a diákokkal, hisz azt
úgyis csak elfelejtik. Minek tudni a történelmi évszámokat (ráadásul évre,
napra pontosan)? Minek tudni a fizikai állandókat? Minek tudni a kör
területének képletét? Ha nem gyakorolja, előbb-utóbb úgyis elfelejti.

Nagyon tévednek, akik azt gondolják, hogy azért része ez az oktatásnak,
hogy majd a diák élete során tudja ezeket az adatokat fejből. Ez még a 19.
században sem volt igazán fontos, pedig akkor nehezen lehetett hozzájutni
az idővel elfelejtett adatokhoz. Ma az internet korában, még ha fejből
tudom is a természeti állandókat, a számítások során inkább ötször
leellenőrzöm az internetről vagy könyvekből, minthogy akár egyszer is egy
jegyet tévedjek. A tantárgyaknak és a megtanulandó tananyagnak más a
feladata. A gondolkodást fejlesztik, az agy képességeit fejlesztik, hogy
alkalmas legyen később szükséges feladatok elvégzésére.

Mindenki kicsit másképpen jegyzi meg az adatokat és számokat is. De ezt a
képességét a tanulás során fejleszti ki. Lehet, hogy még senki nem gondolt
a vitatkozók közül arra, hogy mekkora szerepe van az évszámok
megtanulásának abban, hogy hány PIN kódot tudunk memorizálni? A versek
memorizálása is az agy tanulási képességeit bővítik, nem az a céljuk, hogy
versmondó művészeket neveljünk. Persze ennél összetettebb a dolog, mert
egyszerre fejleszti az agyat, az érzelmeket és még a nyelvi kultúrát is.

Aki azt hiszi, hogy azért kell tanítani fizikát, hogy valaki, aki naponta
nem fizikával foglalkozik, fejből tudja a 2. főtételt alkalmazni az ENSZ
tárgyalásokon, - az nagyot téved.  Azt kell látni, hogy a matematikai
logika, levezetés-technika és gondolkozásmód, a maga precizitásával egész
más gondolkozásmód, mint a fizikusi, amely elsősorban modellalkotó,
ok-okozati és didaktikus, de végképp más, és remélem ezt Biró Tamás is
elismeri, mint a nyelv logikája, és megint más mint az idegen nyelv (és
tanulásának) logikája. A tanítási folyamat fő feladata pedig nem az, hogy
az egyes tudományágak mind nagyobb hányadát beletömjék a diákok agyába egy
életre, hanem az, hogy ezeket a gondolkodási struktúrákat (vagy legalább
egy részét magukévá tegyék, elsajátítsák, értsék a másik hogyan
gondolkozik, és adandó alkalommal ezt használják életük során. Mind a
matematikait, ha olyan percizitású feladatot látnak, mind a fizikait, mind
a nyelvit. Nehogy már nyelvi hasonulási logikát használjon egy nyelvész,
amikor banki hitelének kamatait akarja kiszámítani, és még a fizikus se
vesszem el a matematikai részletekben, ha napi folyamatokat akar
modellezni.

Ezért szükség van valamennyi tudományág logikájának megismerésére, még
lehetőleg a középiskolás évekkel bezárólag, és minden témakörből elegendő
tárgyi tudás (magolandó anyag, fizikai konstans, és magyar vers)
elsajátítására, hogy agyunk készen álljon, hogy választott szakmánk
anyagát megfelelően be tudja fogadni a felsőfokú oktatás során.

Egy, számunkra igen fontos, ponton szeretnék vitatkozni Biró Tamás
véleményével. Szerintem a nyelvi alaptudást, a nyelvi alapstruktúrákat
inkább az általános iskolákban és a korai középfokú években lehet
elsajátítani. Éppen azért tartom hibásnak azt a koncepciót, hogy a
középiskolák negyedik évében esetleg nem tanítanak természettudományos 
ismerteket, mert lényegében csak addigra érik be a középiskolások többsége
(vagy sajnos csak kisebbsége?), hogy megpróbálja felfogni a
természettudományos modellalkotás alapjait. Pont ezt nem értik azok, akik
csak fizikáról csak képletekben, Newton 1-2-3., számozott törvényében
gondolkoznak, és azt hiszik, hogy az ugyanolyan magolandó anyag, mint a
vers. Ha azt magolják, akkor pont a lényegét herélik ki.
Az én nézetem szerint azért kell a fizika és más természettudományos
tárgyak óraszámát a középiskola utolsó éveiben nem csökkenteni, hanem
növelni, mert akkora érik be a diák, hogy ilyen stílusú, modellalkotó
gondolkodását kifejlessze. Valójában édes-mindegy, hogy a mechanikát vagy
az elektromosságtant verjük a fejükbe. A fontos, hogy a kezelésmódok, a
definíciók, a modellalkotás, a fizikai konstansok kialakításának
módszereit megismerje. És persze a többi természet-tudományágnak is van
saját logikája és módszertana.

Dehogy akarnám én az édes anyanyelv oktatását háttérbe szorítani! Csak egy
kicsit sajnálom, hogy az első 10 év erre nem elegendő. Jó lenne, ha a 11.
és 12. osztályokban már csak a vers és a próza gyönyörűségére tanítanának,
és nem még alapvető nyelvi bajokkal nyüglődnének. De ez egy másik polémia.
Annak a kérdése, hogy miért nem szabad ma már buktatani azt, aki nem
sajátítja el megfelelő szinten az alapanyagokat? Miért kell őket 11. és
12. osztályba engedni, ha még törtet törttel sem tudnak összeadni? Nyelvi
alaptudás nélkül reménytelen a mi fizikánk oktatása is. Ha a hallgató édes
anyanyelvén nem érti a mondatokat, nem képes nyelvtani elemzésükre, akkor
nem is fogja megérteni a fizika törvényeit sem, az utolsó két évben sem.


Pór Gábor


> *-----------------------------------------------------------------------*
> |                        E L F T   H I R A D O                          |
> |       Az Eotvos Lorand Fizikai Tarsulat informacios es vita-lapja     |
> |-----------------------------------------------------------------------|
> |   A megjelent cikkek tartalmaert teljes egeszeben bekuldojuk felelos. |
> *-----------------------------------------------------------------------*
>
>
> Kedves  Listatagok!
>
>
> Gyanítottam, hogy a hozzászólásommal magam ellen fordítom a közhangulatot,
> de úgy vélem, hogy néhány hozzászólás nem egészen fair.
>
> Például az egyik hozzászóló Newton törényeit a melléknév fogalmával
> hasonlította össze (nem tudván, hogy nyelvész lettem a fizikus szak
> elvégzése után). Ezt azért nem tartom fairnek, mert a melléknév fogalma
> alsótagozatos tananyag volt. Vajon ha a fels?tagozatos vagy a gimnáziumi
> tananyagból hoznék példákat (pl. "állandó határozó" vagy "morféma"), azt a
> fizikus-lista hány százaléka tudná magabiztosan meghatározni? Tippem
> szerint nem sokkal többen, mint ahány nyelvész Newton törvényeit el tudja
> mondani.
>
> Egy másik hozzászólás a klimakonferencia résztvev?inek (döntéshozóinak)
> természettudományos m?veltsége miatt aggódott. Sajnálom, de ezt a
> hozzászólást pedig azért nem tartom fairnek, mert a klímakonferencia
> döntéseinek a meghozatalánál nem elegend? a világ legjobb gimnáziumában
> letett emelt szint? természettudományos érettségi, s?t egy TTK-s diploma
> sem. Hanem a döntéshozó politikusoknak egész tanácsadó-csoportok
> háttérmunkájára van szükségük, amelyben az adott kérdésre szakosodott
> fizikusok, biológusok és meteorológusok éppúgy megtalálhatóak, mint a
> kérdés jogi, társadalmi és gazdasági vetületeit ismer? szakemberek.
>
> Természetesen, jó lenne, ha a magyar társadalom nagyobb hányada
> rendelkezne nagyobb fizikai háttérm?veltséggel. De ne áltassuk magunkat,
> az átlagdiák régen is elfelejtette a bemagolt, de sosem meg nem értett
> fizikai képleteket a dolgozat után egy órával. Számomra nem az a kérdés,
> hogy heti hány órában tanulnak fizikát a gyerekek, hanem hogy megértik-e
> azt, amit ebben ar óraszámban okítanak nekik. És engem nem zavarna, ha a
> felszabaduló óraszámban pedig olyan közgazdasági, társadalmi és
> politológiai alapismereteket tanulnának, amelyek segítségével a jöv?
> szavazópolgárai kevésbé ülnének fel a demagógiának.
>
> Aki pedig a dihidrogén-oxid betiltásáért gy?jt aláírásokat, vagy pedig
> elveti a gyógyszert a vízben található oxigén kémiai tulajdonságai miatt,
> az ugyanezt fogja tenni akkor is, ha kétszer akkora óraszámban próbálják
> a fejébe nyomni a fizikát és a kémiát. Sajnálom, annak úgy kell...
>
> Üdvözlettel,
>
>                               Biró Tamás
>
>
>
> (U.I.: Azt hiszem, a félreértések kedvéért érdemes megjegyeznem, hogy
> nem vagyok azonos az azonos nev? fizikus kollégákkal.)
>
> ___________________________________
> *  Biro Tamas: 
> birot AT nytud.hu
> *              
> birot AT birot.hu
> *        http://www.birot.hu
> *-----------------------------------------------------------------------*
> |             A FIZINFO a fizikus informacios rendszer resze            |
> |                                                                       |
> |     Cikk, hozzaszolas a                                               |
> |                                                                       |
> |                         
> Fizinfo AT lists.kfki.hu
>                          |
> |                                                                       |
> | cimre  kuldheto.  Ilyenkor  a subject-sorba a cikk cimet kell irni.   |
> | A cikk szovege a level torzse. Ez sima szoveg legyen!                 |
> |                                                                       |
> | Informacio: https://mailman.kfki.hu/listinfo/fizinfo          |
> |                                                                       |
> | A  beerkezo  levelek feldolgozasat program vegzi. Az emberi valaszt   |
> | igenylo kerest, kerdest az alabbi cimre lehet megirni:                |
> |                                                                       |
> |              Kiraly Peterne      
> kiraly AT sunserv.kfki.hu
>                |
> |                                                                       |
> *-----------------------------------------------------------------------*
>