ELFT HÍRADÓ

["Válas György" <g.valas AT freemail.hu>]

   A Keszthelyi Sándor által közreadott leíráshoz:

   A leírásban emlegetett második emeleti óra a Csillagászati Tanszéken volt. 
 Diák
koromban Marik Miklós akkori csillagász tanársegéd feladata volt az óra 
gondozása.
   Hogy mi is az a Rieffler-inga, azt nem tudom, nem emlékszem a Múzeum 
körúti óra
ingájára, csak arra, hogy elektromágnes segítette a pontosságát.  Egyébként a 
KFKI-
ban a gondozásomban volt egy csillagászati óra, amely pontosabb volt ennél.
Higanyingája volt kvarc csõben.  A higany nagyobb, és a kvarccsõvel 
egydimenzióssá
alakított, így megháromszorozott hõtágulása kompenzálta az invar ingaszár 
hõtágulását.
   A leírásban szereplõ századmásodperces pontosság túlzott.  Az akkori 
rádiós idõadók
nóniuszos idõjelzése csak egy hatvanad másodperces pontosságú beállítást tett
lehetõvé, nem századot.  Pontosabban:  beállítani még ilyen pontosan se 
lehet, beállítani
jó, ha két-három tizedmásodpercre sikerül, hanem hatvanad másodperc 
pontossággal
lehet meghatározni a korrekciós tagot, vagyis az óra járásának az eltérését a 
zónaidõtõl.
Az idõadókat pedig nem a csillagászati intézetek mûködtették, hanem a 
metrológiai
intézetek.
   Az ingaóra kivételes pontossága már akkor elvesztette kiemelt 
jelentõségét, amikor
megkezdõdött a Kossuth Rádión  (vagy talán már korábban, a Rádió I-en)  a 
naponta
többszöri pontos idõjelzés.  A kvarc karórák elterjedése pedig végképp 
mûszaki emlékké
tette.

         Válas György