ELFT HÍRADÓ

[Härtlein Károly <hartlein AT eik.bme.hu>]

Áltudományos "Magyar Tudomány"



Az 1840-óta a tudomány szolgálatában áll a Magyar Tudományos Akadémia 
folyóirata, a Magyar Tudomány. A lap 2007 januári számával nagy 
csalódást okozott, pedig története során a szerkeszto"bizottság mindíg 
magasan kvalifikált tudósokból állt. A 62. oldalon megjelent cikk, 
színvonala alapján inkább bulvár újságba való. Füst Antal* - Hargitai 
Róbert**: "A jövo" potenciális energiaforrásai" címu" több mint tíz 
oldalas tanulmánya állításai alapján felveto"dik a kérdés, ki ezért a 
felelo"s? Az ügybe kevert két egyetem a Budapest Mu"szaki és 
Gazdaságtudományi Egyetem és a Miskolci Egyetem MTI hírben történt 
elhatárolódása után még a tudományosnak egyátalán nem mondható, RTL Klub 
Fókusz címu" mu"sora is felhívta a nézo"i figyelmét, hogy a vízhajtású 
autó mu"ködésképtelen, komolyan venni tilos. Ezek után a most megjelent 
cikkben a következo"k sorok olvasahtóak:



"Viziero"mu"vek már régen mu"ködnek a világon, ezek azonban 
gyakorlatilag csak a víz helyzeti energiáját hasznosítják. Napjainkban 
létezik egy másik megoldás is, amely az elo"bbinél jóval hatékonyabb. 
Ennek lényege, hogy miként a benzinmotor hajtóanyaga a benzin, egy 
vízzel mu"ködo" motoré a vízplazma. Az eljárás magyar ember, Gróf 
Spanyol Zoltán szabadalma, amelyet 1985-ben Németországban jegyeztek be. 
Az USA-ban 1992-ben született meg Randell Mills eljárása, amely 
bizonyítottan annyi ho"t termel a vízbo"l, szennyezés nélkül, mint 
amennyi a hagyományos üzemanyagok elégetésével nyerheto". Az oroszok 
1998-ban készítettek el egy vízplazmával mu"ködo" hegeszto"- és 
vágógépet, amely mintegy 1600 W áramfelvétel mellett 8000 Cº-ot állít 
elo" (Spanyol, 2006). A vízplazmával hajtott motor  alkalmazása 
forradalmian módosíthatja a közlekedést és általában a gépipart, hiszen 
módot ad  a szénhidrogének kiváltására. Ráadásul a motor égésterméke 
víz, tehát semmiféle környezetszennyezo" hatás nem lép fel. Ha a fentiek 
igazak, akkor egy ilyen ero"forrás alkalmazásának elterjedését nagy 
valószínu"séggel nem tervezi az olajérdekeltségek mindent átszövo" 
hálózata."



Ha valaki azt gondolná, hogy a tanulmányban csak a Spanyol-féle vízautó 
az egyetlen kifogásolható tudománytalan rész, akkor téved:



"Mindebbo"l az következik, hogy az emberiségnek biztosítania kell, hogy 
az atomenergiának legyen kevébé veszélyes alternatívája is. A 
leheto"ségek közül nem célszeru" kihagyni a ma még vitatott hidegfúziót 
sem."



Én a két okleveles bányamérnök szerzo"t csak részben hibáztatom, o"k 
csak megírtak egy tanulmányt, tévedni joguk van. A szerkeszto"bizottság 
ezzel szemben "átengedte" a cikket, vélheto"en (remélem) olvasatlanul.



Az elo"rejelzések energia válsággal fenyegetnek, és tisztában vagyunk 
azzal, hogy sokáig nem tartható fent az, ahogy jelenleg 
termeljük-fogyasztjuk az energiát, és a végleges megoldás még nem 
látszik. A megoldás(ok) keresésére kutatásokat és benne tudósokat kell 
finanszíroszni. A kutatásokra fordítható hazai anyagi leheto"ségek 
szégyenletesen kicsik, mind nemzetközi mind abszolút számokban mérve. 
Hátborzongató belegondolni, hogy esetleg egy természet-tudományosan 
alulképzett politikus döntése nyomán ezek a "kutatások" államilag 
finanszírozottak lesznek. Könnyu"vé válhat meggyo"zni egy politikust 
arról, hogy érdemes a kutatást elkezdeni és támogatni anyagilag is, egy 
ilyen tanulmány felmutatásával, amely a Magyar Tudományban, az MTA 
folyóiratában jelent meg.



*Dr. Füst Antal okl. nyugalmazott bányamérnök, a mûszaki tudomány 
kandidátusa, címzetes egyetemi tanár, a Magyar Bányászati Hivatal 
elnökhelyettese;

**Dr. Hargitai Róbert okl. bányamérnök, a mu"szaki tudomány kandidátusa, 
PhD. Geol.Sc. PhD. Techn. V. Assoc. Professor, Colorado School of Mines, 
USA;