ELFT HÍRADÓ

[Ortvay kollokvium <ortvay AT achilles.elte.hu>]

ELTE Fizika Intezet


                             ORTVAY KOLLOKVIUM

                    2006. marcius 16. , csutortok, 15 orakor
  Az ELTE Pazmany Peter s. 1/A alatti epuleteben a foldszinti 0.83 eloadoban

                                   Buka Agnes 
                                 (MTA-SzFKI ): 
          "Konvekcio egen, foldben, vizben es folyadekkristalyokban" 

Kivonatos ismertetes:

A konvekcio a termeszetben egyik leggyakrabban megfigyelheto jelenseg. A 
legismertebb valtozata a termikus gradienssel keltett anyagaramlas. Ide 
tartoznak az atmoszfera mozgasai, idojarasi frontok kialakulasa, napfoltok 
orvenylese, klima jelensegek, oceani aramlatok vagy a foldkereg tektronikus 
mozgasai. A termikus konvekcio szamos ipari folyamatban is meghatarozo 
szerepet 
jatszik. Kutatolaboratoriumi verzioja a Rayleigh-Benard rendszer, amelyen 
nagy 
szamu kiserleti es elmeleti eredmeny szuletett, elsosorban a terbeli es 
idobeli 
mintazatok megertese celajbol. 

Konvekcio nem csak hogradienssel, hanem egyeb terekkel, pl. nyirassal 
(sebesseggradiens), koncentraciogradienssel, vagy elektromos terrel is 
indukalhato. A mintazatok kialakulasa es fejlodese az egyre novekvo 
komplexitas 
iranyaba (homogen allapot - szabalyos strukturak - kaosz) gyakran hasonlo 
modon 
tortenik a kulonbozo rendszerekben es azonos elmeleti keretek kozott 
targyalhato. A konvekcios mintazatok tanulmanyozasanak egyik nepszeru 
modellrendszereve valt az utobbi evekben az elektrokonvekcioo jelenseege 
folyadekkristalyokban. Habar eredetileg az anizotrop konvekcio mintapeldanya 
volt, mara az izotrop folyamatok tanulmanyozasara is alkalmassa valt, es 
olyan 
parametertartomanyok valtak altala hozzaferhetove, amelyek elerhetetlenek a 
hogradienssel hajtott izotrop folyadekokban. 

Minden erdeklodot szivesen latunk! Az eloadas elott negyed oraval 
az eloadoban teat szolgalunk fel.
Az eloadas-sorozatrol az interneten az "ortvay-koll.elte.hu" cimen 
talalhato informacio.