ELFT HÍRADÓ

["Szegedi Péter" <pszegedi AT caesar.elte.hu>]

Date sent:              Thu, 10 Mar 2005 01:01:33 +0100 (CET)
From:                   Nagy Denes Lajos 
<nagy AT rmki.kfki.hu>
To:                     
Fizinfo AT sunserv.kfki.hu
Copies to:              Subject:                [Fizinfo] Re: Hitler 
atombombaja

> 1991 elején hallottam Erlangenban az akkor már 88 éves Rudolf
> Fleischmann kb. egy órás előadását, amelyben a program egykori
> résztvevőjeként azt elemezte, volt-e esélye Hitlernek arra, hogy
> atombombája legyen. Végső válasza nagyon egyszerű volt: nem, nem is
> lehetett, mivel Hitler és környezete tulajdonképpen sohasem hitt
> komolyan az atombomba megvalósíthatóságában, és ami a legfontosabb, a
> német atombomba fejlesztőinek kb. három nagyságrenddel kevesebb pénz
> állt rendelkezésükre, mint a Manhattan-terv résztvevőinek. Ilyen
> feltételek mellett a kutatók szabotázsára nem is volt szükség.

Nagyjabol ez a velemenye a nemet (es nem nemet)
tudomanytorteneszeknek is. 1989-ben Hamburgban es Munchenben
rendeztek meg a XVIII. Nemzetkozi Tudomanytorteneti Kongresszust,
amelynek altalanos temaja a "Science and Political Order" volt. Ezen
belul az egyik szekcio 20-nal is tobb eloadasa a Harmadik Birodalom
tudomany- es technikatortenetevel, foleg az ideologia es a tudomany
kolcsonhatasaval foglalkozott. A kialakulo vitaban a jelenlevok
lenyegeben egyetertettek abban, hogy a naci rezsim nem volt
tulsagosan erdekelt a bomba elkesziteseben, a tudosok pedig foleg az
uranmaglya letrehozasan faradoztak. Az elobbinek az oka az volt, hogy
a program nem igert gyors eredmenyt, a nemet kormany pedig elvbol nem
tamogatott semmilyen hosszu tavu tervet. Ezert nem adtak ra tul sok
penzt sem, ami egyebkent nem akadalyozta a fizikusokat, mert egy
viszonylag olcso programot akartak vegrehajtani. Egyetertes volt a
konferencian abban is, hogy szabotazsrol szo sem volt, ezt a
rendelkezesre allo adatok nem igazoljak, bar nehany tudos kesobb
szivesen hivatkozott ilyesmire.

"A jo nemet" cimmel valamelyik hazai ismeretterjeszto TV-csatornan is
bemutatott film annak tulajdonitja a nemetek kudarcat, hogy
Heisenberg - egy szamitasi hiba miatt - lenyegesen felulbecsulte a
kritikus tomeget, igy a szallithato bomba remenytelen ugynek tunt,
csak reaktort akartak kesziteni, es esetleg azt felrobbantani.

A tortenet egy erdekes momentuma a fordulopontnak tekintett 1941-es
Bohr-Heisenberg talalkozo Koppenhagaban. Robert Jungk: Brighter than
a Thousand Suns c. konyveben (az elso nemet kiadas kivetelevel) kozli
Heisenberg errol szolo levelet, amivel kapcsolatban vita alakult ki,
ugyhogy a Bohr-csalad 2002 elejen soronkivul nyilvanossagra hozta a
birtokaban levo Bohr-dokumentumokat
(http://www.nbi.dk/NBA/release.html). Az eltero beszamolokat
szembesiti Frayn: Koppenhaga c. dramaja, amelyet az ELTE TTK fizikus
hallgatoinak egy kis csoportja leforditott es tobbszor el is jatszott
az utobbi evekben, nyilvan sok kolleganak szerencseje volt meg is
tekinteni.

Visszaterve az eredeti temara, egy ajanlott irodalom: Rose, P. L.:
Heisenberg and the Nazi Atomic Bomb Project (University of California
Press, 1998).

Udvozlettel:

Szegedi Peter
==================================================
Szegedi Peter              
pszegedi AT elte.hu
ELTE TTK Tudomanytortenet es Tudomanyfilozofia T.
1117 Budapest, Pazmany Peter setany 1/A VI. 659.
T/Rogz.: 209-0555/66-70        Fax: 209-0555/66-74
Postacim: 1518 Budapest Pf. 32
==================================================