ELFT HÍRADÓ

[Nagy Denes Lajos <nagy AT rmki.kfki.hu>]

Kedves Mindenki,

természetesen a mostani "történészvita" mind kacsa. A német atomprogram
történetét nagyon sokan feldolgozták; érdeklődők rengeteg információt
találnak a világhálón, ha pl. a "Bothe", "Heisenberg", "Fleischmann",
"Uranmaschine", "Uranverein", "KWIfM" szavakra keresnek rá. A vita komoly
formában utoljára 1990 végén éledt fel, Walkernek a Czirják Attila által
megadott Spiegel-cikkben is idézett könyve kapcsán; a kérdéssel akkor több
nagy Spiegel-cikk is foglalkozott, többek között a német atomprogram másik
sokat vitatott kérdését is feszegetve, hogy volt-e egyes német kutatók
részéről valamilyen szabotázs, vagy legalább is a kutatás tudatos
késleltetése.

1991 elején hallottam Erlangenban az akkor már 88 éves Rudolf Fleischmann
kb. egy órás előadását, amelyben a program egykori résztvevőjeként azt
elemezte, volt-e esélye Hitlernek arra, hogy atombombája legyen. Végső
válasza nagyon egyszerű volt: nem, nem is lehetett, mivel Hitler és
környezete tulajdonképpen sohasem hitt komolyan az atombomba
megvalósíthatóságában, és ami a legfontosabb, a német atombomba
fejlesztőinek kb. három nagyságrenddel kevesebb pénz állt rendelkezésükre,
mint a Manhattan-terv résztvevőinek. Ilyen feltételek mellett a kutatók
szabotázsára nem is volt szükség. A norvégiai nehézvízkészlet
Franciaországba történt kimenekítése, a nehézvízüzem, majd az újabb
nehézvízkészlet megsemmisítése mind fontos közjáték volt, de a
végeredményt tulajdonképpen nem befolyásolta. A ryukani akciót egyébként
angol szolgálatban álló norvég partizánok hajtották végre; az ugyancsak
Norvégiában tartózkodó Willy Brandtnak mindehhez semmi köze nem volt.

Üdvözlettel,

              Nagy Dénes Lajos