ELFT HÍRADÓ

["Laszlo E. Szabo" <leszabo AT hps.elte.hu>]

Department of HISTORY AND PHILOSOPHY OF SCIENCE
Eotvos University, Budapest
Pazmany P. setany 1/A Budapest
Phone/Fax: (36-1) 372 2924
Department's Home Page:http://hps.elte.hu

P h i l o s o p h y   o f   S c i e n c e   C o l l o q u i u m
Room 6.54 (6th floor) Monday 4:00 PM
____________________________________
P r o g r a m: March




3 March 4:00 PM 6th floor 6.54
(English, except all participants speak Hungarian)

K a t a l i n   F a r k a s   <http://www.ceu.hu/phil/farkas>
Deprtment of Philosophy
Central European University, Budapest

Descartes on sensations

In contemporary philosophy of mind dualism is often characterised as the
view that the mental and the physical are fundamentally different, where
paradigmatic examples of the mental are provided by conscious mental
events with a phenomenal character - like sensations, sensory
perceptions or feelings. It is also common to claim that the originator
of this view was Descartes. A problem that is often discussed in
connection with these question is known as the "explanatory gap" problem
- this is the idea that even if we accept that mental events are
identical to physical events, there is no intelligible connection
between the nature of the mental and the physical event, hence the kind
of theoretical reduction familiar from the sciences (e.g. that water is
H2O) is not possible between the mental and the physical.

But when we look at what Descartes actually says about sensations,
perceptions or feelings, the picture is rather different. As a matter of
fact, he thought that these mental events have the closest connection to
the body, and his reason for this is probably found in his scientific
theory. And he may have seen an explanatory gap between the mental and
the physical, but he was more interested in another explanatory gap,
which he claimed to lie between sensations and pure cognitive acts.
These and other aspects of Decsartes' views on sensations will be
discussed in the lecture.
------------------------------------------------------------------------


10 March 4:00 PM 6th floor 6.54

A n d r á s   L o" r i n c z   <http://people.inf.elte.hu/lorincz/>
Department of Information Systems
Eötvös University, Budapest

A homunculus modellezése
(Modeling of the 'homunculus')

A homunculus paradoxon szerint "reprezentáció" nem értelmes, azt meg
kell vizsgálni és értelmezni kell. Igy -- sajnos -- adódik a kérdés,
hogy (1) hol van "az" a valaki, aki az értelmezést végzi és (2) milyen
reprezentációt használ. Tehát végtelen regresszióhoz jutunk.

A paradoxonon megpróbálhatunk "kifogni" a következ? módon: Az input
értelmes (és nem a reprezentáció), ha az input a reprezentációból (és a
tapasztalatok alapján) el?állítható. Így két dolgot tettünk egyszerre:
(3) a végtelen regressziót hurokká alakítottuk és (4) a paradoxon
feloldási kísérletével modellalkotási lehet?séget kaptunk.

Az el?adásban azt próbálom elhitetni a hallgatósággal, hogy a fenti elv
-- és néhány apró "dialektikus" kiegészítés -- részletes leírást
származtat a hippocampusról, az hippocampust körülvev? entorhinális
kéreg szerkezetér?l, a neocortex struktúrájáról és a bazális ganglionok
szerkezetér?l is. Az el?adásban csak logikai és matematikai
megfontolásokról lesz szó, a neurobiológiai részleteket illet?en
(részben már publikált) hivatkozásokra fogok szorítkozni.

Fontosabb hivatkozások:

Two-phase computational model of the entorhinal-hippocampal region
A. Lörincz and Gy. Buzsáki
In: The parahippocampal region: Implications for neurological and
psychiatric diseases Eds.: H.E. Sharfman, M.P. Witter, R. Schwarcz.
(Annals of the New York Academy of Sciences, Vol. 911, 2000) pp. 83-111.

Independent component analysis of temporal sequences subject to
constraints by LGN inputs yields all the three major cell types of the
primary visual cortex
B. Szatmáry and A. Lörincz
Journal of Computational Neuroscience 11: 241-248, 2001.

Ockham's razor modeling of the matrisome channels of the basal ganglia
thalamocortical loop
A. Lörincz, Gy. Hévízi and Cs. Szepesvári
International Journal of Neural Systems 11: 125-143, 2001.

Categories, prototypes and memory systems in Alzheimer's disease
Sz. Kéri, Z. Janka, Gy. Benedek, P. Aszalós, B. Szatmáry, G. Szirtes,
and A. Lörincz
Trends in Cognitive Science 6: 132-136, 2002.

Ockham's razor at work: Modeling of the 'homunculus'
A. Lörincz, B. Póczos, G. Szirtes, and B. Takács
Brain and Mind 3: 187-220, 2002

Relating priming and repetition suppression
A. Lörincz, G. Szirtes, B. Takács, I. Biederman, and R. Vogels
International Journal of Neural Systems 12 : 187-202, 2002.

Mystery of structure and function of sensory processing areas of the
neocortex: A resolution
A. Lörincz, B. Szatmáry and G. Szirtes
Journal of Computational Neuroscience 13: 187?205, 2002.
------------------------------------------------------------------------


17 March 4:00 PM 6th floor 6.54

L á s z l ó   S z é k e l y  <http://www.phil-inst.hu/intezet/szl.htm>
Institute for Philosophical Research
of the Hungarian Academy of Sciences

Túl az antropikus elven
(Beyond antropic principle)

Az antropikus kozmológiai elv kapcsán két élésen szembenálló filozófiai
álláspont alakult ki. Az egyik ? az ?anti antropikus? ?  oldal a priori
elutasítja azt a leheto"séget, hogy a természettudományos kutatás a
fizikai világban emberi vonatkozásokat tárjon föl, s ezért minden ilyen
irányú kutatást és álláspontot a természettudományos normák durva
megsértéseként, a természettudományba történo" agresszív ideológiai
behatolásként értékel. Az ?antropikus-párti? oldal szerint ezzel szemben
az antropikus elvet valós természettudományos problémák indukálták, s
ezért minden természettudósnak és a természettudományokkal foglalkozó
filozófusnak szembe kell néznie vele ? még akkor is, ha a
természettudománnyal kapcsolatos hagyományos materialista-ateista
elvárásoknak ellentmondó filozófiai következményei vannak. A vita ero"s
ideológiai töltésu" ero"térében ? amelyet alapveto"en az anti-antropikus
oldalnak az elvvel szembeni ellenséges érzülete, s a benne jelentkezo"
valós probléma tagadására irányuló törekvése határoz meg ? hiányoznak az
olyan elemzések, melyek elfogulatlanul közelítenének az itt fölveto"do"
kérdésekhez.

Elo"adásomban korábbi könyvem szellemében ? de a könyv konkrét érveit
részben újrafogalmazva, s továbbgondolva  ? az antropikus elvvel
kapcsolatos vita hibás fogalmi kontextusára szeretnék rámutat. Ennek
részeként elo"ször amellett fogok érvelni, hogy a fizikai világ emberi
vonatkozásnak keresése nem csupán nem tudományellenes, hanem triviális
természettudományos módszertani követelmény abban az értelemben,
amiképpen az a gyenge elvben megfogalmazódik. A gyenge antropikus elv ?
bár ?antropikus? ? semmiféle ideológiai vagy metafizikai tartalommal nem
bír, s még a legortodoxabb materialista sem találhat kivetni valót
benne. A nagy számokra vonatkozó Dirac-féle hipotézis kapcsán
megmutatom, hogy éppen az ?emberi vonatkozás? kizárása tünteti ki
megengedhetetlen, anti-kopernikánus módon a megfigyelo"t, s sérti meg a
természettudományos kutatás normáit. Amikor Dicke új ? antropikus  ?
magyarázatot ad ugyanezen számokra, valójában csupán visszaállítja a
természettudományos magyarázat hagyományos logikáját, amit az
egyoldalúan anti-antropikus tradíció eltorzított.

Bár a gyenge elv ismeretelméletileg és kultúrtörténetileg igen érdekes,
egy filozófus számára az ero"s antropikus elv az, ami igazán izgalmas,
hiszen itt a háttérben tradicionális metafizikai problémák húzódnak meg.
Filozófiai szempontból azonban az ero"s antropikus elvnek ? legalábbis
abban a szu"k értelemben, amiképpen az megfogalmazódott és a mai
diszkussziókban szerepel ? csupán másodlagos jelento"sége van: az elv
által érintett tényleges ontológiai és metafizikai kérdések ?túl? vannak
az antropikus elven. Ma egyre gyakrabban olvashatunk szenzációsnak szánt
kijelentéseket arról, hogy az ero"s antropikus elv az új tudományos
elméletek fényében fölöslegessé vált, azt megsemmisítette a fizika
fejlo"dése. Amennyiben azonban az ero"s elv a természettudományban
fontossággal bírhat, s amennyiben azt a természettudomány fölöslegessé
teheti, filozófiailag nem igazán érdekes. Az igazi filozófiai kérdés a
világegyetem antropikusságára vonatkozik, s e kérdés mint a filozófia
leibnizi és heideggeri alapkérdésének levezetettje nyeri el értelmét.
Azt a természettudomány ezért sohasem válaszolhatja meg, s így sohasem
teheti meghaladottá.

Ajánlott irodalom: Székely László: Az emberarcú kozmosz. Budapest: Áron
Kiadó, 1997.
------------------------------------------------------------------------

24 March 4:00 PM 6th floor 6.54

S z a b o l c s   K i s s*  
<mailto:kiss.szabolcs AT matavnet.hu>
I r i n g ó   H a l a s i
E d i t   M o l n á r
_________
* elo"adó
Institute of Psychology
University of Pécs

A humán vélekedésrendszer konzisztenciájának tulajdonítása gyermekeknél
(Children's ascription logical consistency to human beliefs)

Az ún. naív tudatelmélet kutatása napjaink megismeréstudományának egyik
központi területe (ld. pl. Baron-Cohen et al. 2000). Ezen belül a
gyermek elméro"l való gondolkodásának és ítélethozatalának a feltárása
kitüntetett terület (ld. pl. Mitchell és Riggs 2000). A
szociálpszichológiában a fenti kutatásoktól függetlenül ugyanakkor nagy
hagyománya van a humán nézet- vagy vélekedésrendszerek kutatásának. Itt
az egyik központi kérdés a vélekedésrendszerek konzisztenciáját érinti
(ld. pl. Hunyadi 1980). Napjaink tudatfilozófiájában pedig a másik
személy tudatának interpretálásakor használt racionális elvek
beazonosítása kap központi szerepet. Jelen elo"adás célja, hogy egy saját
empirikus munka eredményeinek ismertetése keretében összekapcsolja a
naív tudatelméleti, a szociálpszichológiai és a tudatfilozófiai
elméleteket.
     A kognitív fejlo"déslélektani kísérleti adatgyu"jtés kiindulópontja a
másik személy tudatának értelmezésekor használt  normatív (racionális)
alapelvek egyike volt. Ezt az ún. zárás alapelvét a tudatfilozófiában
például Fodor és Lepore (1992, 143.o.) is ismerteti : ?(...)
Szükségszeru"en, ha egy lényt úgy reprezentálunk, mint aki P-t véli és P
implikálja Q-t, akkor a lényt úgy kell reprezentálni, mint aki Q-t véli.?
     Mikortól folyamodik a gyermek ehhez az alapelvhez? Hogyan sajátítja
ezt el? Mi a kapcsolat a gyermek logikai fejlo"dése és a zárás
alapelvének kialakulása között? Milyen szerepet játszik a saját
vélekedésrendszerhez való introspektív hozzáférés az alapelv
elsajátításában?
     Az elo"adásban ismertetett kísérlettel a fenti kérdésekre kerestünk
választ. Az empirikus munka során óvodás korú gyermekek olyan rövid
történeteket hallgattak, amelyek feltételezték a zárás alapelvének
megértését. A történetek végén feltett kérdésekre adott helyes
válaszokon keresztül mértük fel a gyermekek teljesítményét. A számos
rendkivül izgalmas kísérleti eredmény ismertetésekor kitérek a három
évesek gyenge adataira és erre vonatkozó lehetséges magyarázatokat
fogalmazok meg. Tárgyalom a talált fejlo"dési trendet és az eredményeket
összevetem a hamis vélekedés teszt klasszikus eredményeivel. Eközben
bemutatom az általunk használt próba komputációs szintu" feladatelemzését
is, amely szorosan kapcsolódik a vélekedésrendszer reprezentációjának
különbözo" szintjeihez.
------------------------------------------------------------------------

31 March 4:00 PM 6th floor 6.54

P é t e r   F ö l d i á k  <http://www.st-andrews.ac.uk/%7Epf2/>
School of Psychology, University of St Andrews
Centre for Cognitive Science, Budapest University of Technology and 
Economics

Neurális reprezentáció a magasszintu" látókéregben
(Neural representation in visual cortex)

A Barlow-féle redundancia-csökkentési elv már régóta jósolta, hogy
hasznos, ha a nagy valószínu"séggel el?forduló jellemzo"-kombinációk
lokális neurális reprezentációt kapnak. Egy ilyen gyakori, és
viselkedésileg is jelento"s kombinációt hoz létre az emberi arc. A
halántéklebeny STSa agykérgi területén már régóta találtak arcokra
reagáló idegsejteket (Perret), de a szelektivitás mérésének egy újfajta,
gyors megjelenítésen alapuló módszerével ezek a sejtek (is) lényegesen
objektívebben vizsgálhatóak.


___________________________________

The 60-minute lecture is followed by a 10-minute break. Then we held a
30-60-minute discussion.The participants may comment the talks and
initiate discussion on the Internet. The comments should be written in
the language of the presentation.

The organizer of the colloquium:
Laszlo E. Szabo (email: 
leszabo AT hps.elte.hu)

--
Laszlo E. Szabo
Department of Theoretical Physics
Department of History and Philosophy of Science
Eotvos University, Budapest
H-1518 Budapest, Pf. 32, Hungary
Phone/Fax: (36-1)372-2924
Home: (36-1) 200-7318
Mobil/SMS: (36) 20-366-1172
http://hps.elte.hu/~leszabo