Skip to Content.
Sympa Menu

fizinfo - [Fizinfo] A teli napfordulorol ismet (Pal Karoly)

fizinfo AT lists.kfki.hu

Subject: ELFT HÍRADÓ

List archive

[Fizinfo] A teli napfordulorol ismet (Pal Karoly)


Chronological Thread 
  • From: Pal Karoly Ferenc <kfpal AT hal.atomki.hu>
  • To: Fizinfo AT sunserv.kfki.hu
  • Subject: [Fizinfo] A teli napfordulorol ismet (Pal Karoly)
  • Date: Fri Dec 7 10:43:01 2001
  • List-archive: <http://sunserv.kfki.hu/pipermail/fizinfo/>
  • List-id: ELFT HRAD <fizinfo.lists.kfki.hu>

A kozelmultban hangzott el az a kerdes a jelen listan, hogy miert nem az ev
legrovidebb nappalu napjan (a teli napfordulokor) nyugszik le legkorabban
a Nap es kel fel legkesobb (az elobbi par nappal korabban, az utobbi pedig
par nappal kesobb kovetkezik be). Nehany valasz mar elhangzott, amelyek
felsorakoztattak valoban relevans es kevesbe relevans erveket, a teljes es
kielegito valasz azonban meg nem hangzott el, hacsak el nem kerulte a
figyelmemet. Probalta mar valaki az elhangzott valaszok alapjan kisilabizalni
az esemenyek helyes sorrendjet? Es sikerult?

En a kovetkezokepp ervelnek.
A napkelte es napnyugta idopontja a nap delelesenek idopontjara lenyegeben
szimmetrikusan helyezkedik el (a kesobb ismertetendo szempontokat komolyan
veve egy marginalis aszimmetria lehet, de ez elhanyagolhato). Ha tehat
a nap delelesehez kepest felrajzolnank naprol napra a napkelte es napnyugta
idopontjat, ket az abszcisszara teljesen szimmetrikus gorbere illeszkedo
pontsorozatot kapnank, ami miatt a napnyugtagorbe minimuma szuksegkepp ott
lenne, ahol a napkeltegorbe maximuma (text formatumban nem igazan tudok abrat
mutatni, de azt hiszem ezt barki el tudja kepzelni konnyen). Mi azonban az
idot nem a nap delelesetol, merjuk, hanem attol, amit az orank mutat.
Az a teny, hogy esetleg az orank nem pont a nap delelesekor mutat delet, meg
onmagaban nem magyaraz semmit, hiszen az x tengely parhuzamos eltolasatol
a maximum es minimum helye nem csinal semmit. A megoldas az, hogy nem
parhuzamos eltolasrol van szo. Decemberben a nap igazi hossza (a ket deleles
kozti ido) kb. 1/2 perccel hosszabb, mint az atlagos nap 24 oraja, ami szerint
az orank jar. Ha az iment elkepzelt abrara felrajzoljuk, mikor mutat
az orank delet (vagy barmilyen fix idopontot) ez egy negativ meredeksegu
vonalat fog definialni: a fix idopont naponta fel percet csuszik visszafele
a nap delelesehaz kepest. Ha ehhez a vonalhoz viszonyitjuk a napkeltet es
napnyugtat (marpedig a valosagban ezt tesszuk), akkor a napnyugta gorbe
minimuma valoban elore, a napkeltegorbe maximuma pedig hatrafele mozdul
(aki nem erti, probalja meg felrajzolni, lehetoleg nagyon torzitva,
hogy jobban latsszon).

Tartozom meg annak magyarazataval, miert hosszabb decemberben a valodi nap
az atlagosnal. Ehhez elobb azt kell tudni, hogy a valodi nap (ket deleles
kozti ido) mindig hosszabb, mint a Fold tengelyforgasi ideje. Ennek oka,
hogy a tengelyforgasi ido alatt a Fold tovabbhalad a palyajat, s megvaltozik
a Naphoz viszonyitott iranya (a Nap latszolag elmozdul az egen a csillagokhoz
kepest), igy egy kicsit tovabb kell fordulnia ahhoz, hogy ismet ugynaz az
oldala
mutasson a Nap fele, azaz ugyanott legyen del (ez azert tovabbfordulast
jelent,
mert a Fold forgasi es keringesi iranya megegyezik). Az azonban, hogy
pontosan
mennyit kell utanafordulnia, fugg attol, hol jar a Fold a palyajan, azaz
az igazi nap hossza kisse fugg az ev szakatol. Ennek ket oka van.
1. A fontosabbik: a Nap latszo mozgasa a csillagok kozott (azaz a Nap mozgasa
a Folddel egyutt mozgo, de nem egyutt forgo vonatkoztatasi rendszerhez
kepest) nem a Fold tengelyere meroleges egi egyenliton, hanem az
Fold palyasikja altal kijelolt ekliptikan tortenik, ezek pedig szoget
zarnak be egymassal (ha nem igy lenne, evszakok sem lennenek, s leghosszabb
ejszaka kerdeskore fel sem merulne). Hogy a Foldnek mennyit kell
tovabbfordulnia hogy ujra del legyen, nem az hatarozza meg, milyen szoggel
mozdult el a Nap az ekliptikan, hanem ezen ivnek az egi egyenlitore vett
vetulete. Gondoljunk bele ad abszurdum, ha a Nap az ekliptikan az egi
egyenlitore merolegen mozdulna el (olyan bolygon lenne ilyen, amelynek
forgastengelye a palyasikba esik), ez csak a Nap delelesi magassagat
befolyasolna, egy ilyen iranyu mozgasnak nem kellene utanafordulni!
A vetulet e szerint a nyari es teli napfordulok idejen a legnagyobb, hiszen
ott az ekliptika eppen parhuzamos az egi egyenlitovel, es
napejegyenlosegkor
a legkisebb, amikor metszik egymast. Azaz a valodi nap decemberben valoban
hosszabb az atlagosnal. Fontos megjegyezni, ez akkor is igy lenne, ha
a Fold korpalyan (s igy egyenletesen) keringene a Nap korul!
2. Az ellipszipalya miatt a Fold Naptol valo tavolsaga valtozik, raadasul
Kepler
II. miatt napkozelben (eszaki felgombon telen) gyorsabban is mozog, mint
naptavolban. Igy az elobbi esetben kisse tobbet kell a Foldnek
tovabbfordulnia a deleleshez (a nap latszolagos mozgasa az ekliptikan
gyorsabb).
Decemberben ezen effektus meg nemileg raerosit az elso hatasara. Q.E.D,
Ahogy szamtanoran irtuk volt.
Udvozlettel
Pal Karoly
MTA ATOMKI, Debrecen

----------------------------------
E-Mail: Pal Karoly Ferenc
<kfpal AT hal.atomki.hu>
Date: 07-Dec-01
Time: 10:42:50



  • [Fizinfo] A teli napfordulorol ismet (Pal Karoly), Pal Karoly Ferenc, 12/07/2001

Archive powered by MHonArc 2.6.19+.

Top of Page