ELFT HÍRADÓ

["Laszlo E. Szabo" <leszabo AT hps.elte.hu>]

ELTE TTK Tudomanytortenet es Tudomanyfilozofia Tanszek
Budapest, Pazmany P. setany 1/A

TUDOMANYFILOZOFIA SZEMINARIUM
(http://hps.elte.hu/seminar)
________________________________________________
2001, Februar

Februar 5. 16:00 6. em. 6.54

H r a s k o   P e t e r
JPTE, Elmeleti Fizika Tanszek

A mikroreszecskek onazonossaga es a Gibbs-hipotezis

Gibbs meg a XIX. szazad vegen empirikus alapon mondta ki azt a 
hipotezist, hogy a statisztikus termodinamikai szamitasokban kulonbozo 
banasmodot igenyelnek a megkulonboztetheto es a megkulonboztethetetlen 
reszecskek. Evtizedekkel kesobb a kvantumelmelet szimmetriaposztulatuma 
ezt a kulonbseget meg jobban kielezte azzal, hogy ramutatott: A 
megkulonboztethetetlen reszecskek rendszereben az egyedek nem orzik az 
onazonossagukat. Ma altalaban ugy gondoljak, hogy Gibbs hipotezise a 
kvantumelmeleti szimmetriaposztulatum kovetkezmenye. Megmutathato 
azonban, hogy ez nem lehet igy, mert a fizikusi gyakorlatban implicite 
rendszeresen hasznaljak a Gibbs-hipotezist olyan korulmenyek kozott is, 
amikor a szimmetriaposztulatum nincs ervenyben.



Februar 12. 16:00 6. em. 6.54

D a v i d   P a p i n e a u
Philosophy Department, King's College London

The Rise of Physicalism

Some philosophers have suggested that the recent rise of physicalism 
owesmore to fashion than to argument. In response this paper maintains 
thatphysicalism is rationally compelling once the causal completeness of 
physicsis accepted. This premise is a highly empirical claim, however, 
and indeedone widely rejected by scientists until relatively recently. 
Good evidencein favour of the causal completeness of physics has emerged 
only over thelast century. This paper recounts the history of the causal 
completenessclaim, and shows how accumulating evidence, rather than 
fashion, has been responsible for the philosophical movement towards 
physicalism.

*** Az ELTE BTK Filozofiai Intezetevel kozos rendezveny!


Februar 19. 16:00 6. em. 6.54

V i t e z s l a v   S v e j d a r
Department of Logic, Charles University, Prague

Non-classical logics and computational complexity

Most of the modal propositional logical systems are decidable. This is 
true e.g. about K4, S4, S5 and GL, where GL is the Provability Logic - a 
modal logical system where necessity is interpreted as formal 
provability in some fixed axiomatic theory like Peano arithmetic. 
However, the complexity of the decision procedures for these systems is 
not the same. The differences can be explicated using some notions from 
computational complexity, like NP or PSPACE-completeness. I will discuss 
these notions and differences, putting an emphasis on intuitionistic 
logic and Provability Logic.



Februar 26. 16:00 6. em. 6.54

B e n e d i c t   M i h a l y
Elmeleti Fizika Tanszek, Szeged

Dekoherencia es disszipacio a kvantumkomputer
egy lehetseges modelljeben

Az altalunk vizsgalt problema ketnivosnak tekintheto atomok viselkedese 
az atmenettel rezonans mikrohullamu uregben. Az elmult nehany evben 
szamos latvanyos kiserletet vegeztek abban az esetben, amikor az uregben 
egyszerre csak egyetlen atom tartozkodik. Megfeleloen preparalt 
atomokkal letrehoztak a mezo olyan allapotait, amelyek Schrodinger 
macskajanak modelljekent tekinthetok, azaz ket makroszkopikusan 
megkulonboztetheto mezo-kvantumallapot szuperpoziciojat valositottak 
meg, majd ellenoriztek, hogy milyen gyorsan tunik el ezek kozott az 
interferencia, attol fuggoen, hogy mennyire engedik az - egyebkent 
lehetoseg szerint zart - rendszert kolcsonhatni a kornyezettel.
Egy ilyen kiserlet inverze lenne az, ahol a mezo ket klasszikus 
allapotanak nemklasszikus szuperpozicioja helyett sok atom nemklasszikus 
szuperpoziciojanak viselkedeset vizsgaljuk. Egy lehetseges 
kvantumkomputerben ezek az atomok valositanak meg a qubiteket, es a 
szupravezeto ureg, ha eleg jo, csak kevesse engedne oket kolcsonhatni a 
kulvilaggal. Ezt a rendszert ugy kellene kontroll alatt tartani, hogy az 
atomok egymashoz kepest is tartsak a fazisukat vagyis maradjanak 
lehetoleg minel hosszabb ideig kvantumos szuperpozicioban. Sajnos 
azonban minel tobb atom van, ez annal nehezebb. Megmutatjuk, hogy egy 
ilyen kiserletnel a dekoherenciat es a disszipaciot ugyanazon modell 
kereteben lehet leirni. Megmutatjuk tovabba, hogy az altalaban nagyon 
gyors dekoherencia mellett megis leteznek olyan makroszkopikus 
szuperpoziciok, amelyek viszonylag hosszan megtartjak a koherens 
viselkedest.

Irodalom
M. G. Benedict and A. Czirjak: Phys. Rev.A 60, pp 4034-4044 (1999), 
quant-ph/9904058.
P. Foldi, A. Czirjak, M.G. Benedict: Phys. Rev.A. 63 March (2001) 
megjelenoben, quant-ph/0101072.

A szeminarium szervezoje: E. Szabo Laszlo

--
Laszlo E. Szabo
Department of Theoretical Physics
Department of History and Philosophy of Science
Eotvos University, Budapest
H-1518 Budapest, Pf. 32, Hungary
Phone/Fax: (36-1)372-2924
Home: (36-1) 200-7318
Mobil/SMS: (36) 20-366-1172
http://hps.elte.hu/~leszabo