ELFT HÍRADÓ

[László E.Szabó <leszabo AT hps.elte.hu>]

ELTE TTK Tudomanytortenet es Tudomanyfilozofia Tanszek 
Budapest, Pazmany P. setany 1/A

TUDOMANYFILOZOFIA SZEMINARIUM
(http://hps.elte.hu/seminar)
________________________________________________
 Januar 10
 12:30
 6. em. 6.54

 S z e k e l y   L a s z l o
 MTA, Filozofiai Intezet
 
LASSABBAN JARNAK-E AZ ORAK? -- A relativitaselmelet oraparadoxona es a
fizikai relatitas -- A paradoxon fogalmi elemzese
 
 Eloadasom kiindulopontja az a tetel, mely e szeminarium-sorozat 
kereteben korabban elhangzott eloadas allapontja volt: a
relativitaselmelet  matematikai folepitese koherens, hibatlan, belso
ellentmondasok nem  talalhatoak benne. Azok a paradoxonok, amelyek ilyen
belso  ellentmondasokra utalnak, valojaban latszatparadoxonok,
megfelelo  matematikai es logikai elemzessel eltavolithatoak. 
 Ugyanakkor az eloadas amellett fog ervelni, hogy a relativitaselmelet 
koncepcioja a fizikai realitasrol fogalmilag inkoherens. Maskeppen 
foglamazva: ezen elmelet fogalmi rendszere keptelen koherens kepet adni 
arrol, ami fizikailag realis. Hangsulyozzuk, hogy e fogalmi
inkoherencia  nem erinti az elmelet matematikai tokeletesseget, sem
kalkulativ-praktikus  hasznalhatosagat. Am ha ezt az elmeletet tobbnek
tekintjuk olyan  matematikai eszkoznel, illetve gepezetnel, melynek
segitsegevel sikeresen  kiszamolhatjuk a fizikai vilag torteneseit -
azaz ha csak a legszolidabb  ertelemben is fizikai vilagkepet varunk
tole - ohatatlanul szembekerulunk  ezzel az inkoherenciaval.  
 Ez a fogalmi inkoherencia az oraparadoxonban jelenik meg, s
valoszinuleg  sehol mashol. Elsosorban ez az, amely miatt furcsanak
tunik ez az elmelet  - ha nem csak szamolgatunk benne, es ujongunk azon,
hogy a szamitasok  eredmenyei egybeesnek a megfigyelesekkel, hanem
gondolkodunk is  folotte. Mi tobb, a relativitaselmelet tokeletes es
sikeres matematikaja  korul kialakitott, es az elmelet tudomanyos
kifejteseiben is jelen levo  sajatos fogalmi mitologia is fokeppen e
fogalmi inkoherenciabol  taplalkozik. 
  Az oraparadoxont a kozvelemeny megoldottnak hiszi. Meg fogjuk
mutatni,  hogy a paradoxonnak valojaban harom szintje van: a trivialis
szint, az  einsteini szint es egy harmadik szint, melyet "Dicke-fele
szint"-nek fogunk  nevezni. E harmadik szinten pedig a paradoxon fennall
es eltavolithatatlan. 
 Eloadasunk vegen roviden kiterunk arra a gondolkodastorteneti 
mozzantara, hogy Einstein eredetileg be szerette volna eptiteni a 
Mach-elvet elmeletebe. A Mach-elv ketsegen kivul egyfajta relativitast 
kepvisel, am megsem ugy, amikeppen errol Einstein elmelete kapcsan 
szokas beszelni. A Mach-elv ugyanis ohatatlanul involval egyfajta 
kituntetett rendszert es valosagos valtozasokat ott, ahol ilyeneket az 
ortodox relativitaselmelet nem ismer el. Hipotetikusan folvetjuk, hogy 
Einsteinben talan sohasem tisztazodott igazan a Mach-elv ertelmeben
vett  es az o elmeleteben megvalosult relativitas kulonbozosege. Mindez 
osszefuggesben van az oraparadoxon harmadik szintjen jelentkezo 
problemaval.  
 Mivel az oraparadoxon fogalmi paradoxon, tevut minden olyan elemzes, 
mely ide keveri az empiriat, illetve ugy veli, hogy a paradoxon
empirkus  vizsgalatok segitsegevel oldhato fel, vagy bizonyithato annak
az einsteini  elmelet szempontjaboli "halalos"volta. Elemzesunk
szigoruan foglami  jellegu elemzes lesz, mely elhatarolodik az ilyen
folfogasoktol.


A szeminarium szervezoje: E. Szabo Laszlo
-- 
Laszlo E. Szabo
Department of Theoretical Physics
Department of History and Philosophy of Science
Eotvos University, Budapest
H-1518 Budapest, Pf. 32.
Phone: (36-1)2090-555/6671
Fax: (36-1)372-2509
Home: (36-1)200-7318
http://hps.elte.hu/~leszabo