Tanárok vitafóruma

[Katalin Munkacsy Dr <katalin.munkacsy AT gmail.com>]

Kedves Kollégák!

A Magyar Pedagógiai Társaság keretein belül működik a Kerekgedei Makó
Pál matematikatanári szakosztály. Jó lenne átalakítani tudomány- és
technikatörténeti szakosztállyá.

Nagyon kérem, hogy azok, akiket érdekel a magyar kultúrtörténet,
jelezzék érdeklődésüket. Ez egy laza együttműködés lenne, főképpen
internetes levelezés keretében tartanánk a kapcsolatot.

A pedagógiához való kapcsolódást kétféleképpen képzelem el. Részben a
a tanítás, a felsőoktatás történetének vizsgálata révén, hiszen ez a
tudományos közélet egyik fontos részterülete, részben úgy, hogy az
eredményeket érdemes lenne bevinni a közoktatásba. Jó lenne, ha a
magyar diákok jobban ismernék a magyar tudománytörténetet, a magyar
tudományos élet történetét. Fontos lenne, hogy megértsék, a külföldi
irodalom mit miért ír másképpen és később képesek legyenek azok
hibáinak korrigálására is. Történészeket, természettudományos,
technikai tárgyak és a matematika kutatóit tanárait, minden pedagógust
szeretettel várunk.

Engem elsősorban a XIX. század története érdekel. A század első
felében még küzdöttek a magyar nyelvű oktatásért, pályázatokat írtak
ki magyar nyelvű tudományos és ismeretterjesztő cikkek megírására. A
század végére pedig, amikor már általános volt, hogy a magyar diákok
magyarul tanulnak, és így az idegen nyelvű publikálást kellett
támogatni. Szerintem ez nagy és gyors változás volt, aminek mi inkább
a bölcsész vonatkozásait ismerjük, a külföldiek meg egyáltalán  nem
tudnak róla (elsősorban azért, mert mi magunk nem írunk erről.) Az
általam látott angol nyelvű oldalakon magyar királyság volt nagyjából
a XV. századig, meg a XX-ban, közben a Habsburg birodalom része
voltunk. Ha valamit mi meg a külföldiek ennyire másképpen tudunk,
akkor érdemes ezzel a kérdéssel foglalkozni. Mit jelent kulturális és
tudományos szempontból a magyar királyság 1000 éves története? Hogyan
kapcsolódtunk régen a nemzetközi tudományos élethez? És ma? Mik az
erősségeink? És mik a gyengéink?

Matematikában a nyilvánvaló állítások egy része tényleg nyilvánvaló,
de másokról, amikor alaposabban megvizsgálták, kiderült, hogy az
egyszerűnek látszó probléma hátterében olyan mély összefüggések
állnak, hogy egészen új tudományterületek jöttek létre a kutatásukra.
Írok egy példát is, Nyilvánvaló, hogy a rész kisebb az egésznél. Igen,
véges halmazok esetében. De végtelen halmazok esetében ez nem igaz,
sőt éppen úgy definiálják a végtelen halmazt, hogy ekvivalens valamely
valódi részhalmazával.

Üdvözlettel, Kati

2011/8/31 Knausz Imre 
<knauszi AT knauszi.hu>:
> Kedves Kati!
>
> Bár a levél címzettje nem én vagyok, de ha már így nyilvánosan ment,
> szívesen szolgálok némi pontosítással.
>
>   - Bár 1526 után tényleg bonyolult volt a helyzet, azért a Magyar
>   Királyság folyamatossága nem szűnt meg. Ilyen szempontból mellékes, hogy
>   mettől-meddig és milyen formában a Habsburg Birodalom része. Tehát 
> királyság
>   1000-től 1918. november 16-ig.
>   - Bonyolítja a dolgot persze az Erdélyi Fejedelemség, amely nem volt a
>   Magyar Királyság része, viszont rá is úgy tekintünk, mint Magyarországra
>   ("két haza" - szokták volt mondani). 1570-1848 között állt fenn közjogi
>   értelemben, bár a státusa persze többször változott.
>   - 1918. november 16-án kiáltották ki az első köztársaságot, amely
>   szigorúan véve 1919. március 21-ig állt fenn. (Hivatalosan 
> népköztársaságnak
>   hívták, de ennek itt nincs jelentősége.)
>   - 1919. március 21. és augusztus 1. között az ország
>   államformája tanácsköztársaság.
>   - Utána értelemszerűen királyság, mert mi más? Bár nincs király, és az
>   államfő kérdése csak 1920. március 1-jétől rendeződik, amikor Horthy lett 
> a
>   kormányzó, és innentől kezdve egyértelmű, hogy az államforma királyság
>   egészen 1946. február 1-jéig. Bár itt is bonyolítja a dolgot, hogy 1944.
>   október 15-től Horthy már nem kormányzó, fogságban van, és ettől kezdve
>   nincs is államfő.
>   - 1946. február 1-jétől 1949. augusztus 20-ig állt fenn a második
>   köztársaság.
>   - 1949. augusztus 20. és 1989. október 23. között az ország államformája
>   népköztársaság, és ennek a szóhasználatnak az alkotmánytörténet itt
>   jelentőséget tulajdonít.
>   - 1989. október 23. óta áll fenn a harmadik köztársaság.
>
> Szia
> Imre
> Tigris utca <http://knauszi.hu>
>
>
> 2011/8/31 Katalin Munkacsy Dr 
> <katalin.munkacsy AT gmail.com>
>
>> Kedves Laci!
>>
>>
>> Nagy-nagy szükségem lenne egy rövid táblázatra Magyarország
>> államformájáról.
>>
>>
>> Ez így helyes?
>>
>> 1000-től    1526-ig  királyság
>> 3 részre szakadt ország, bonyolult helyzet
>> Habsburg birodalom része, (Ezt láttam egy angol lapon, hogy 1711-től
>> 1918-ig. Tényleg? Mi is így tartjuk nyilván?)
>> 1920-tól 1945-ig királyság (?)
>> 1945-től köztársaság
>>
>>
>> Köszi, Kati
>> _______________________________________________
>> A lista cime:  
>> Tanforum AT lists.kfki.hu
>> Informaciok: https://mailman.kfki.hu/listinfo/tanforum
>> Listagazda: 
>> listsadm AT lists.kfki.hu
>>
> _______________________________________________
> A lista cime:  
> Tanforum AT lists.kfki.hu
> Informaciok: https://mailman.kfki.hu/listinfo/tanforum
> Listagazda: 
> listsadm AT lists.kfki.hu
>



-- 
dr. Munkácsy Katalin
főiskolai docens
ELTE TTK
Matematikatanítási és Módszertani Központ