Tanárok vitafóruma

[<rehillier AT netelek.hu>]

T. Lista!

 

Eddig csak szemlélõ voltam, kíváncsian figyeltem vajon milyen reagálások érkeznek riki véleményére.

Minden indulat(azaz flame) nélkül egy-két további információt szeretnék megosztani, mert errõl nem beszél a média (természetesen??), ezért kérem a lista moderátort ne intsen meg érte, hiszen az oktatásra fordítható állami pénzösszegek felõl politikusok döntenek, azaz óhatatlan módon oktatási kérdéssé vált ma némely politikai kérdés:

 

1. "Ha az intézmények által megkapott kiegészítendõ támogatást akarja valaki összehasonlítani, vegye figyelembe milyen szintû intézményt hasonlít össze, ugyanis *az óvodások kapják a legalacsonyabb, míg középiskolások a legmagasabb normatívát* ---> Az önkormányzati iskolarendszerben nagyságrendekkel több az óvodás és a kisiskolás, mígy az egyházakáltal fenntartott iskolahálózatban a középiskolások száma nagyobb. ---> Azaz könnyen belátható, hogy az egyházi intézmények esetében *nem az egy gyermekre jutó állami normatíva több, hanem csak a magasabb normatívát kapó gyermekek száma nagyobb*.

 

2. Az állami normatíva, ami fejenként jár minden gyermek után, a kiadásoknak csak felét, kétharmadát fedezi, a költségek másik felét az iskolafenntartónak juttatja az állam, tehát vagy az önkormányzatnak, vagy az egyháznak, mégpedig *abból a pénzbõl, amit polgárai jövedelemadóként fizetnek különbözõ célokra, például gyermekeik iskoláztatására*. Amennyiben ezt a kiegészítõ támogatást elvonják az egyházi iskoláktól, akkor egy ott tanuló diákra kevesebb pénz jut, mint egy önkormányzati intézményben tanuló társára.

 

3. A kormányzati kommunikáció pont azt használja ki, hogy kevesen ismerik az iskolák állami támogatásának rendszerét.

 

4. A költségvetési tervezet szerint jövõre nem kapnak az egyházi iskolák kiegészítõ hozzájárulást, azaz nem kapják meg a *bejáró gyerekek után járó és a kistelepülési normatívát*. (a kiesés iskolatípustól függõen 43-67 ezer forintot jelent)

 

5. Az OM átértékelte a kötelezõ oktatási feladat fogalmát is, amibe jovõre már *nem tartozik bele a mûvészeti oktatás, a kollégiumi ellátás, a rászorulóknak az ingyenes tankönyv és a kedvezményes étkeztetés biztosítása* ---> ezek után nem ad majd kiegészítõ támogatást (ami fejenként újabb 41 ezer forint kiesés)

 

6. Statisztikai adatok támasztják alá, hogy az egyházi iskolákba járók 44 százaléka tartozik a szöciálisan rászoruló diákok körébe, az önkormányzati iskolákba járóknak csak 18 százaléka."

 

7. Elhangzott a médiában az a mondat, hogy az egyházi alkalmazottaknak nem kell a közalkalmazotti táblázat alapján adni a fizetést, azaz nyugodtan adjanak kevesebb fizetést(hangzott a javaslat).

 

8. Elhangzott, hogy az egyházi intézmények ezután csak akkor mûködhetnek, ha létezik egy elkülönített bankszámlájuk, amin két éves normatívájukat elhelyezték. (csak halkan kérdem meg, az önkormányzati iskoláknak miért is nincs ilyen bankszámlájuk?)

 

Ezen információk a médiában nem igazán hallhatóak csak egy-két lapban olvashatóak, illetve az érintett dolgozók értesülhettek róla.

 

Véleményem szerint ezek függvényében érdemes egyáltalán bármiféle véleményt megfogalmazni bárkinek is a kérdésrõl.

 

Köszönöm, hogy volt türelme elolvasni és elgondolkozni a kérdésen!

réka

(mindezek mellett egyházi alkalmazottként dolgozva, még attól is tartanom kell, hogy ha valaha közalkalmazott leszek, az eddigi hosszú éveim munkáját sem fogják elismerni - legalábbis a közalkalmazotti bértáblában való besorolásban úgy indulhatok, mint egy most végzett)