Tanárok vitafóruma

[Andras Lutter <rmgadmin AT rmg.c3.hu>]

>elõttem szóló a "szeretet" címszó kapcsán... Ami meg a vitákat 
>illeti, egyetértek :)))))

 Ebben az esetben viszont jó, ha ugyanarról vitatkozunk. Lélek alatt mást
ért a természettudományos beállítottságú (pl. az ember érzéseinek,
gondolatainak emlékeinek összessége vagy valami ilyesmi), mást Egely
(pszi-energiák, telekinézis vagy valami ilyesmi), mást a reinkarnáció hívõje
(a múlandó anyagon túl megmaradó, örök valami vagy ilyesmi), mást a
keresztény hívõ.

 Az, hogy az oktatás nem veszi figyelembe a lelket, éppen ezért nem
egyértelmû. Annyira nem, hogy különbözõ célok érdekében, különbözõ
értelmezésekkel lehet mondogatni. Lehet dicséret, lehet elmarasztalás az
oktatással szemben.

 Én úgy képzelem, hogy elõször is tisztázzuk, mirõl vitatkozunk.
 Aztán állítunk valamit, ami igaz vagy sem, vagy nézõpont kérdése: utóbbi
esetben azonban már nem az állításról, hanem a nézõpontról folyik a vita.
 Állításainkat indokoljuk, anélkül, hogy pl. személyeskedõ megjegyzéseket
tennénk. Tapasztalatainkat (és nem csak elveinket!) megosztjuk egymással.
Így sokat tanulhatunk egymástól.
 Jó, ha az állítások valós dolgokhoz kapcsolódnak: így akár ellenõrizhetõk
is. Ha nem: maradunk az álláspontokról, hitrõl szóló meddõ vitáknál.

 Példaként mondom: "XY tanár nem vette figyelembe az érzelmeket, amikor ezt
meg azt az anyagot teljesen objektív módon dolgozta fel, elhanyagolva a
dolog emberi vonatkozásait". Ez egy konkrét állítás, ami így volt vagy sem.
De az, hogy az oktatás nem veszi figyelembe a lelket, annyira általános és
semmitmondó, inkább csak hangulati állítás, hogy igazolni vagy cáfolni
lehetetlen.

 (Carl Sagan könyvei nagy hatással voltak rám.) Nem is olyan OT, hiszen a
vitakultúra módszertana erõsen pedagógiai kérdés. És fontos.

 Bocs a hosszadalmas fejtegetésért.

 Sziasztok

Lutter Andras (Radnoti Miklos Gimnazium, Dunakeszi)

Iskolank honlapja / our homepage is: www.dkrmg.sulinet.hu