ELFT HÍRADÓ

[Gyula Honyek <honyek AT gmail.com>]

Tisztelt Fizinfo Olvasók!

Immár 2022 van, új év kezdődött, így veszem a bátorságot, és
szeretném másfelé eltéríteni a fizika tankönyvről szóló érdekes diskurzust.

A karantén legelején került bevezetésre a 2020-as NAT, és azóta megjelentek
az egyes tantárgyak kerettantervei is.

Fizikából 7. és 8. osztályban összesen 102 fizikaórát tartalmaz a
kerettanterv, ami azt jelenti, hogy hetedikben hetente egy, nyolcadikban
pedig két fizikaóraja van a tanulóknak. Mivel a legújabb NAT 2020
szeptemberétől bevezetésre került, ezért azokban az iskolákban, ahol
valamilyen speciális ok miatt ettől nem térhettek el, az összes hetedikes
és nyolcadikos diák eszerint tanul. Előtte fizikáról alig hallottak
valamit, és a tanáraik feltehetőleg hiányos fizikai ismeretei miatt, minél
kevesebbet tanultak fizikából előtte, annál jobb. Sajnos, sok helyen már
nem szakos tanárok látják el a fizikaórákat hetedikben és nyolcadikban,
tehát egyre több diák kerül be a középiskolába úgy, hogy korábban
egyáltalán nem tanult fizikát.

Nem folytatom a siránkozást, hanem megmutatom az érvényes 7. és 8.
osztályos fizika kerettanterv elérhetőségét :

https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/kerettanterv/Fizika_F.docx


Nagyon épületes olvasmány. Ha nem lenne tragikus a helyzet, akkor
kifejezetten mulatságosnak mondanám. Íme néhány gyöngyszem arról, hogy mit
is kell tudnia egy nyolcadikos gyereknek:


·             Felismeri a fizikai kutatás által megalapozott technikai
fejlődés egyes fejezeteinek a társadalomra, illetve a történelemre
gyakorolt hatását, meg tudja fogalmazni a természettudomány fejlődésével
kapcsolatos alapvető etikai kérdéseket



·             Tudja azonosítani a széles körben használt technológiák
környezetkárosító hatásait, és fizikai ismeretei alapján javaslatot tesz a
károsító hatások csökkentésének módjára



·             Megismeri jelentős fizikusok életének és tevékenységének
legfontosabb részleteit, azok társadalmi összefüggéseit



·             Ismeri az éghajlatváltozás problémájának összetevőit,
lehetséges okait. Tisztában van a hagyományos ipari nyersanyagok földi
készleteinek végességével és e tény lehetséges következményeivel



·             A globális éghajlatváltozás bizonyítékainak gyűjtése,
vizsgálata, a lehetséges következmények elemzése, az emberi cselekvés
lehetőségeinek megvitatása, a tudomány szerepének mérlegelése


Hetedik és nyolcadik osztályban a diákoknak mérni, kísérletezni,
megfigyelni kellene, az való nekik, ha eszközöket kaphatnak a kezükbe. Ez
nem az az életkor, amikor diszciplináris tudást kellene beletömködni a
fejükbe. A mérésekből, kísérletekből, megfigyelésekből nem kellene
semmilyen általánosító következtetést levonni, nem kellene törvényeket
kimondani. Ehelyett meg kellene tanítani, hogy hogyan dolgozzanak egyedül,
párban, csoportban, hogyan írják le a megfigyeléseiket, eredményeiket, ezt
hogyan mondják el szóban. Tudjanak kérdéseket feltenni, a tanáraik pedig
tudják azt, hogy sokszor még nem lehet megadni a választ a
kérdéseikre (gyakran azért, mert a tanár sem tudja a választ, sokszor pedig
egyáltalán nincs válasz).


Nagyon sokszor törekedtem arra, hogy ezt a szemléletet átadjam a
kollégáimnak. Nem sikerült. Pedig ezzel a szemlélettel tanítani akár
ötödikeseket, akár hetedik-nyolcadikosokat, az nagyon élvezetes,
tapasztalatból mondom.


Elárulom, hogy úgy kerültem bele a kerettantervek olvasásába, hogy a
feleségemnek helyi tantervet kell sürgősen írnia (erre jó a téli szünet) a
tankerület utasítása szerint. Ezért megnézte a központi ajánlást. Íme a
véleménye:


"Közben nincsen tanulókísérlet, nem alakul ki az erő fogalma (a
kinematikára és a pontdinamikára összesen 10 tanítási óra van
számonkéréssel együtt), nem tanul fajhőt, soros és párhuzamos kapcsolást,
nem kell tudnia a forgatónyomatékot, de azt igen, hogy egyensúlykor miért
nem fordul el a test. Ez az egész NAT 2020 és kerettanterv egy akkora bűn,
hogy még."


Üdvözlettel: Honyek Gyula