ELFT HÍRADÓ

[Tepliczky István <level AT tepi.hu>]

Olyan nagyszerű csillagászati témákat találtunk gyűjteményünkben, amely 
a fészbukos csatornánkon még nem hangzottak el - pedig kár lenne a 
feledés homályába merülniük. A közös vezérfonal, hogy a TIT Uránia 
Csillagvizsgáló termeit - amikor még működött - jeles tudósokról 
nevezték el, és a nevek ürügyén az ehhez kapcsolódó témákból 
szerveződött egy színes előadássorozat (2017 tavaszán). A tervezett 
sugárzási rend alább, kiemelve, hogy utána hamarosan ismét élő előadások 
következnek, nem is kevés! http://www.galileowebcast.hu

- Április 16-án (csütörtökön) 20 órától: Dr. Gazda István 
tudománytörténész - Reneszánsz csillagászat, reneszánsz tudomány

- Április 17-én (pénteken) 20 órától: Dr. Kiss László asztrofizikus - 
Asztrofizika 100 évvel Konkoly után

- Április 18-án (szombaton) 20 órától: Dr. Kovács József csillagász - Az 
asztrofotózás hőskora

- Április 19-én (vasárnap) 20 órától: Dr. Szabados László - 
Távolságmérés a csillagászatban


----------------------

Dr. Gazda István tudománytörténész:
Reneszánsz csillagászat, reneszánsz tudomány

Európában a XV. század (reneszánsz kor) előtt a csillagászati 
ismereteket a katolikus egyház ideológiája határozta meg. A reneszánsz 
idején azonban fokozatosan újra "felfedezték" az ókori gondolkodók és 
természettudósok (főként Arisztotelész) munkáit, és ez új ismeretek 
megszerzésére irányuló törekvéseket indított el. (Regiomontanusra 
emlékezve)

----------------------

Dr. Kiss László asztrofizikus:
Asztrofizika 100 évvel Konkoly után

Az asztrofizika a fizika és a csillagászat része, mely a csillagok 
fizikájával foglalkozik, beleértve felépítésüket és fejlődésüket. 
Vizsgálja a csillagok fizikai tulajdonságait (állapothatározóit), ami 
alapján modelleket állít fel a belsejükben végbemenő fizikai 
folyamatokra, például energiatermelésükre. (Konkoly Thege Miklósra 
emlékezve)

----------------------

Dr. Kovács József csillagász:
Az asztrofotózás hőskora

A fényképészet az 1800-as évek vége felé jutott el arra a technikai 
színvonalra, hogy az égitestek is megörökíthetővé váljanak. (A korábbi 
nyersanyagok ugyanis nem voltak kellő érzékenységűek a halvány 
célpontokhoz.) Nem kellett sok idő, hogy az asztrofotózás a hazai 
csillagvizsgálókban, Ógyallán és Herényben is a tudomány szolgálatába 
álljon. 1886-ban Gothard Jenő felvételt készített a Lyra gyűrűs-köd 
központi csillagáról. Ezzel beírta magát a természettudomány 
történetébe. (Gothard Jenőre emlékezve)

----------------------

Dr. Szabados László:
Távolságmérés a csillagászatban

A csillagok távolságának meghatározása hosszú időn keresztül nehéz 
feladatnak bizonyult. A trigonometrikus jellegű meghatározási mód, 
amelyet még Friedrich W. Bessel (1784-1846) német csillagász fejlesztett 
ki 1838-ban, csak kb. 300 fényév távolságig volt használható. 1912-ben 
Henrietta S. Leavitt (1868-1921) amerikai csillagásznő felfedezte, hogy 
bizonyos változó fényességű csillagok abszolút fényességei és 
fényváltoztatási periódusai között összefüggés van. Ebből a 
felfedezésből új távolságmérő eljárást lehetett kidolgozni, amelynek 
segítségével az 1910-es években feltérképezték az egész Tejútrendszert. 
Egy forradalmian új távolság meghatározó elmélet alapjait rakta le Edwin 
Hubble(1889-1953) amerikai csillagász 1924-ben, amikor - még az előző 
módszerrel - kimutatta, hogy az Androméda-köd Tejútrendszeren kívüli 
objektum. (Hell Miksára emlékezve)

----------------------