ELFT HÍRADÓ

[Orbán Andrea <orban AT atomki.mta.hu>]

Kedves Kollégák ! 



Mély fájdalommal és megrendüléssel tudatjuk, hogy Ricz Sándor, az Atomki 
emberként és kutatóként is meghatározó egyénisége 2019. november 23-án 
hajnalban, 68 éves korában, rövid, súlyos betegség után elhunyt. Munkáját az 
Atomki-ban diákként kezdte az atomi ütközések robbanásszerűen fejlődő 
kutatási területén. 1975-ben a diplomamunkájához szükséges méréseket már az 
intézet több gyorsítója mellett végezte, és hamarosan az ion -atom ütközések 
Berényi Dénes vezette csoportjának egyik meghatározó kutatójává vált. 
Munkaszeretete, szókimondó, határozott, nyílt személyisége hamar népszerűvé 
tette az intézetben; mindenkit segített, és gyakorlatilag mindenki segítségét 
sikerült elnyernie. Mindig szívügye volt a fiatalok és PhD hallgatók 
munkájának és előmenetelének támogatása. 

Nemcsak kutatónak volt dinamikus és fáradhatatlan, hanem már kezdettől 
bekapcsolódott a Varga Dezső körül kialakuló tervezői csapatba, amely 
precíziós elektronspektrométerek sorozatát konstruálta, melyek ma különböző 
európai laboratóriumokban töltenek be kulcsszerepet a kísérleti kutatásokban. 

Ricz Sándor az ESA-22 jelzésű elektronspektrométer-sorozat meghatározó 
konstruktőre volt és résztvett az azokon Európa-szerte folyó kutatásokban. A 
sorozat legutóbbi darabja egyidejűleg méri nagy pontossággal az emittált 
elektronok teljes szög és energia szerinti eloszlását. 

Kiemelkedő eredményeket ért el az ionbombázás hatására létrejövő atomi 
ütközési folyamatok röntgen- és elektronspektroszkópiai módszerekkel történő 
vizsgálatában, valamint a lövedékionok és céltárgyatomok precíziós 
Auger-spektroszkópiájának alkalmazásával az ütközések finom részleteinek 
felderítésében. Külön említést érdemel a céltárgyatom állapotainak 
ütközésekben történő beállítódásának részletes vizsgálata. 

A kilencvenes évektől figyelme a fotoionizáció kutatása felé fordult, a 
melyet többnyire a nagy európai szinkrotronok mellett, nemzetközi 
együttműködések keretében végzett. Itt is egyedülálló eredményeket ért el, a 
melyek komoly műszer - és módszerfejlesztésen alapultak. Ezek közül is 
kiemelkedik a fotoionizáció vizsgálata a hamburgi, lundi és a berlini 
szinkrotronok mellett, az atomi fotoionizációban mutatkozó 
csatorna-kölcsönhatások és az ezekkel kapcsolatos szögeloszlásbeli 
effektusok, aszimmetriák részletes mérése, az atom- és molekulaionok 
többszörös fotoionizációjának és fotofragmentációjának vizsgálata. 

Évtizedeken át szoros együttműködésben dolgozott a Gießeni Justus Liebig 
Egyetem (Németország) atom- és molekulafizikai csoportjával. Az itt eltöltött 
időszakok alatt nemcsak fizikusként alkotott meghatározót, hanem szoros 
baráti kapcsolatokra is szert tett. Legutóbbi hosszabb vendégkutatói 
látogatása alatt (2008-2012) fő tervezőként részt vett és megépített egy, a 
hamburgi DESY által üzemeltetett PETRA III szinkrotronon jelenleg is használt 
mérőrendszert. Ezt az atomi és molekuláris ionok, klaszter- és fullerénionok 
fotonokkal való kölcsönhatását vizsgáló, egyedi és világszínvonalú 
műszeregyüttest a NASA kiemelkedő kutatási eszköznek minősítette. Ezzel a 
rendszerrel figyelték meg kísérletileg először a direkt háromszoros 
Auger-bomlást C + szénionok fotoionizációja esetén. A berendezéssel kapott, 
rangos folyóiratokban közölt eredmények széleskörű visszhangot keltettek. A 
mérőrendszeren végzett kísérletekben a legutóbbi hónapokban is aktívan részt 
vett. 




Munkásságát több díjjal ismerték el : Ifjúsági Díj (MTA, 1978) , IAEA 
Intézeti Díj (Dubna, 1984), Szalay Sándor-díj (Eötvös Loránd Fizikai 
Társulat, 2002) , Szalay Sándor-díj (Atommagkutató Intézet, 2004), MTA 
Fizikai Díj ( 2012) . Hat éven keresztül a Fizikai Osztály választott doktor 
képviselője volt. 



A fotoionizáció témakörében elért eredményei alapján, kutatócsoportjával 
elnyert egy Nemzeti Kiválósági Pályázatot a szegedi ELI-ALPS lézerközpontban 
tervezett kísérleti programra. Ennek a munkának a közepén tört rá a betegség. 
A kórházba kerülése előtti napokon még a rá jellemző, feszített 
munkatempójával dolgozott. Hosszú ideig hittük, hogy erős akaratával 
megküzdhet a kórral, de reményeinkben sajnos csalódnunk kellett. A 
veszteségtől megtörten búcsúzunk Tőle. 

Emlékét szívünkben őrizzük. Szabad ember volt, kutatói habitusával, 
igényességével, emberségével sokszor, sokunknak példát mutatott. Egyénisége 
és munkássága meghatározó lesz a jövő generáció kutatásaiban is. Dr. Ricz 
Sándort az Atomki saját halottjának tekinti. 



Temetése 2 019. december 6- án 13 :00 órakor Nyíregyházán lesz (Északi 
Temető, Korányi úti ravatalozó). 



Szomorúsággal, 

Orbán Andrea