ELFT HÍRADÓ

[Attila Csoto <csoto AT matrix.elte.hu>]

Michael Atiyah neves matematikus azt allitja, hogy a finomszerkezeti 
allando (alfa, precizebben alfa nulla energiahoz tartozo erteke) 
nem fizikai konstans, hanem ugyanolyan matematikai allando, mint peldaul  
a pi. Egy kepletet is megad, ami alapjan alfa tetszoleges pontossaggal 
kiszamolhato. Innen letoltheto az irasa: 
https://drive.google.com/file/d/1WPsVhtBQmdgQl25_evlGQ1mmTQE0Ww4a/view
Azt allitja, hogy a newtoni gravitacios allando erteke is hasonlo modon, 
tisztan matematikailag megadhato, de annak a szamolasa sokkal bonyolultabb 
(allitasa szerint a modszere raadasul a matematika leghiresebb megoldatlan 
problemajat, a Riemann-hipotezist is kepes bizonyitani).

Az ido majd eldonti, hogy mi lesz a fenti formula sorsa. Az viszont, hogy 
amit ma a fizika alapveto allandoinak gondolunk (es sok fizikus azt 
hiszi, hogy ertekeik a vilagegyetem szuletesekor veletlenul valasztodtak ki) 
esetleg matematikai formulakkal megadhato szamok, igencsak elgondolkodtato. 
Mintha a fizika nem lenne mas, mint alapveto matematikai egyenletek (mint a 
leghiresebb, az Euler-formula, e^(i*pi)+1=0) kibogaraszasa. Mindenesetre 
ez megmagyarazna, hogy miert mukodik olyan jol a matematika: mert fizika 
nincs is, csak matematika. 

Fizikusok regota gondolkodnak azon, hogy a fizika vegso elmeleteben vajon 
hany alapveto allando lesz. A 3, 1 es 0 a harom legnepszerubb szam. Engem 
mindig zavart a 0 lehetosege, hogy mit jelentene ez. Azt hiszem, hogy 
valami olyasmit, amit Atiyah allit, hogy az alapveto fizikai allandok erteket 
tisztan matematikai formulakkal meg lehet adni. 

Csótó Attila