ELFT HÍRADÓ

[Attila Csoto <csoto AT matrix.elte.hu>]

Egy erdekesseg az esetleg valtozo finomszerkezeti allandoval kapcsolatban. 
A valasz arra a kerdesre, hogy ha alfa valtozik, akkor az e,h,c kozul 
mi valtozik, fugg a mertekegysegrendszer definiciojatol, tehat attol, hogy 
hogy definialjuk a metert, a szekundumot es a kilogrammot. Egyetlen olyan 
eset van, amikor alfa valtozasa csak egy alapveto allando valtozasat jelenti: 
ha a metert pl. a platina-iridium meterrud hosszaval definialjuk (1/alfa 
fugges), a szekundumot pedig pl. egy molekularis atmenet frekvenciaja alapjan 
(1/alfa^2 fugges). Ekkor alfa valtozasa a fenysebesseg valtozasat jelenti, 
e es h nem valtozik. Minden mas mertekegysegrendszer-definicio (pl. a feny 
altal megtett ut - 1/alfa^4 fugges, vagy atomi hiperfinom atmenet 
frekvenciaja alapjan - 1/alfa^4 fugges) legalabb ket alapveto allando 
valtozasat vonja maga utan (hogy melyik kettoet, az megint csak a 
mertekegysegek definiciojatol fugg). A tomeg definiciojatol azert 
nem fugg a dolog, mert jelenleg csak egyetlen tomegdefinicio letezik (a 
platina-iridium henger tomege - nincs explicit alfa fuggese) - jelenleg 
dolgoznak mas definiciokon. Az egesz mertekegysegrendszer-fuggesnek az az 
oka, hogy dimenzios mennyisegeket kell mernunk, ami nem trivialis egy 
idoben valtozo alapveto allandok altal leirt vilagban. 

Csótó Attila