ELFT HÍRADÓ

[Némethné Jároli Erika <jaroli.erika AT titkarsag.mta.hu>]

Kedves Kollégák!



     Évek óta készül kisebb-nagyobb intenzitással a Magyar fizikai 
helyesírási szótár. Most került olyan állapotba, hogy érdemes a fizikusok és 
fizikatanárok szélesebb közösségét is tájékoztatni erről, illetve a 
segítségüket kérni.



    A tervezett mű három részből állna. Az első egy nyelvész által írt rövid 
összefoglaló, amely kimondottan a fizikai szakszövegek írásánál 
leggyakrabban felmerülő problémákra tekintettel ad vezérfonalat a 
szakkifejezések helyesírásához. A második rész a IUPAP ajánlásai alapján a 
fizikai mennyiségek jelölésére szokásosan használt jeleket, a fizikai 
mennyiségek mértékegységeit és azok jeleit, valamint az ezzel kapcsolatos 
tipográfiai ajánlásokat tartalmazza. Végül a harmadik, legterjedelmesebb 
rész egy szógyűjtemény. A fizikai szakszövegekben előforduló kifejezéseket 
gyűjtöttük össze, különös tekintettel a helyesírási szempontból problémás, 
összetett kifejezésekre. Az utóbbi két rész a 
https://doktar.titkarsag.mta.hu/helyesiras/ helyen érhető el pdf 
formátumban.



    A fizikus és fizikatanár közösség segítségét kérem ahhoz, hogy a 
problémás esetekben a magyar helyesírás általános elveivel összhangban lévő, 
és ‒ bár a helyesírás nem demokratikus szavazással dől el ‒ a többség által 
elfogadott írott alak kerüljön rögzítésre ebben a munkában, amely azután 
iránymutató lehet mindazoknak, akik a következő években magyarul írnak a 
fizikáról.



     Alapvetően a következő típusú megjegyzéseket várom a 
solyom.jeno AT wigner.mta.hu
 címre:



1.  Néhány fizikai mennyiség esetén a IUPAP több jelet is ajánl. Nem 
gondolom, hogy ezt az ajánlást általában egy jelre kellene korlátozni. 
Lehetnek azonban olyan mennyiségek, amelyeknél a magyar gyakorlatban elég 
egyértelműen csak egy jel a szokásos. Amennyiben van ilyen, vagy netán a 
magyarban megszokott jelölés eltér a IUPAP ajánlásától, kérem annak 
jelzését.

2.  A fizikai mennyiségek jeleit a szótári részben is megadtam a fizikai 
mennyiség neve után. Kérem annak jelzését, ahol ez nem következetesen 
történt meg.

3.  A szótári részben nyilvánvalóan nem lehet teljességre törekedni. Viszont 
jó lenne, ha minél több, a magyar fizikai szaknyelvben előforduló kifejezés 
benne lenne, különösen azok, amelyek helyesírása problémát jelenthet. Minden 
ajánlást további kifejezések felvételére szívesen fogadok.

4.  A szótárba bekerülhettek helytelen, elavult, netán értelmetlen 
kifejezések is, amelyeket jó lenne törölni onnan. Kérem ezek jelzését is.

5.  Többszöri átnézés ellenére még mindig maradhatott bent elütés vagy 
helyesírási hiba.

6.  Több esetben a nyelvészek a szakmai közösségre hagyják a helyes alak 
megtalálását. Ez a helyzet például a nem szót tartalmazó kifejezéseknél. 
Alapesetben a nem különírandó, és csak akkor kell egybeírni, ha az így 
kapott kifejezés egy új fogalmat jelöl. Ezért írjuk azt, hogy nemabeli, 
nemlineáris stb, de nem folytonos, nem kommutatív stb. Bár azt írtam 
korábban, hogy a helyesírás nem demokratikus szavazással dől el, az ilyen 
esetekben a közösség többségének véleménye az irányadó.

7.  Hasonló a helyzet a vékony réteg vagy vékonyréteg, fehér törpe vagy 
fehértörpe típusú kifejezésekkel. A vékonyréteg-fizika kifejezést 
természetesen így, egybe, illetve kötőjellel írjuk, de vajon többet jelent-e 
a vékonyréteg, mint a vékony réteg. Mivel a fehértörpe nem mindig fehér, 
talán így helyesebb, annak ellenére, hogy a vörös törpe különírandó. Ezekben 
és a hasonló esetekben is döntsön a szakmai közösség.

8.  Végül sok esetben a hagyományos írásmód nem pontosan fejezi ki azt, amit 
kellene. Az elektromos töltés sűrűségét hagyományosan elektromos 
töltéssűrűségnek írják, pedig a magyar helyesírás mozgószabályai szerint a 
helyesebb és az értelmet is jobban tükröző alak az elektromostöltés-sűrűség 
lenne. Olykor egyértelmű számomra, hogy mi a helyes alak, máskor vitatható 
az írásmód. Az is gyakori, hogy a mozgószabályt követő alak írásképe furcsán 
néz ki. Ilyen például a közeliinfravörös-spektroszkópia. A magokon mágneses 
térben megfigyelhető rezonancia hagyományos írása magmágneses rezonancia, 
pedig értelem szerint, a mozgószabályt is figyelembe véve, 
mag-mágnesesrezonanciát kellene írni. A mágneses magrezonancia szebb 
írásalakot ad, de az értelmet kevésbé tükrözi. Az ilyen kifejezéseket 
általában mindkét alakban megadtam, azzal, hogy majd a fizikus közösség és a 
nyelvészek véleményének a figyelembevételével kell eldönteni, hogy csak az 
egyik legyen ajánlott, vagy ki-ki írja ízlése szerint a két alak 
valamelyikével. Várom az ezzel kapcsolatos megjegyzéseket is.



Sólyom Jenő