ELFT HÍRADÓ

["Hudoba, György" <hudoba.gyorgy AT arek.uni-obuda.hu>]

Tisztelettel meghívjuk a "Garai Géza Szabadegyetem" keretében tartandó 
következő előadásunkra:


Dr. Fűrész Gábor, műszerfejlesztő csillagász:
   (Harvard -Smithsonian Center for Astrophysics)

         400 évvel a távcső feltalálása után
(modern eszközök és módszerek a csillagászatban)

Fontosabb témakörök: a csillagászati eszközök fejlődésének és az 
űrkorszak adta lehetőségek áttekintése, valamint a számítástechnika és a 
csillagászat kapcsolata.

Az előadás időpontja: 2013. június 4. kedd, 18 óra.

Az előadás helyszíne:
    Óbudai Egyetem, Alba Regia Egyetemi Központ
    Székesfehérvár, Budai út. 45.
    K épület, fsz. 28. Kandó Kálmán terem
    (bejárat célszerűen a Hadiárva út felől)
http://telapo.datatrans.hu/szkeptikus/utmutato_AREK.htm

Tartalmi kivonat:
Az asztronómiát széles körben a legősibb tudományként tartják nyilván. 
Nem véletlen, hiszen a feljegyzett csillagászati megfigyelések igen 
hosszú múltra tekintenek vissza. A több ezer éves lassú, monoton 
fejlődés azonban hatalmas lendületet kapott alig négy évszázada, amikor 
Galilei távcsövét az ég felé fordította. Ugyan szinte minden tudományág 
és technológia érezheti sajátjának az efféle robbanásszerű fejlődést az 
utóbbi évszázadokban (vagy akár csak évtizedekben), mégis talán a 
csillagászat az egyetlen ahol a felfedezésre váró "terra nova"  szó 
szerint a végtelenségig tolódott ki.

Az Univerzumról alkotott képünk gyökeresen megváltozott a XX. 
században:  galaxisok milliárdjai váltak láthatóvá az ősrobbanást 
igazoló kozmikus háttérsugárzás előterében, naprendszeren kívüli bolygók 
létezése vált bizonyossággá,.... - s hosszasan folytathatnánk e 
felsorolást. Ez az előadás azonban mégsem kizárólag a fantasztikus 
tudományos eredményekre szeretne koncentrálni, hanem inkább betekintést 
adni azon folyamat mikéntjébe, mely ezen eredményeket szolgáltatja.

Röviden áttekintjük a megfigyelési csillagászat eszközeinek, elsősorban 
a távcsöveknek és a képrögzítő detektoroknak a fejlődését, a 
színképelemzés térhódítását és jelentőségét. Szintén betekintünk az 
űrkorszak adta lehetőségek tárházába, valamint a számítástechnika és a 
csillagászat szoros összefonódását vizsgáljuk meg kicsit közelebbről, 
mely elengedhetetlen a hatalmas mennyiségű mérési adatok rögzítésében és 
értelmezésében.

Az előadóról:
Fűrész Gábor Székesfehérváron született. A Kossuth Lajos Általános 
Iskola befejeztével a Teleki Blanka Gimnáziumba járt, majd a Szegedi 
Egyetemen végzett csillagász szakon. PhD fokozatát is ott szerezte, de 
már amerikai munkáját dolgozta fel disszertációjában. A 
Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központban a világ élvonalába tartozó 
spektrográfok fejlesztésével foglalkozik már évek óta, de a 
magyarországi csillagászati életben is részt vesz, társfelfedezője az 
Alba Regia kisbolygónak..

Gábor középiskolás korában a legaktívabb szakkörösöm volt a ma Terkán 
Lajos Bemutató Csillagvizsgálónak nevezett létesítményben. Ekkor 
készített el - Magyarországon talán elsőként - egy működő CCD kamerát.

Hudoba György