ELFT HÍRADÓ

[Máté Vigh <vighmate AT gmail.com>]

Tisztelt Kollégák!

Landau Elméleti Fizika I. kötetének előszava így kezdődik:

,,Landau első tanulmányai 1925-ben jelentek meg, a kvantummechanika
megszületésének esztendejében. (Lev Davidovics ekkor tizenhét
esztendős volt és harmadéves egyetemi hallgató.) 1927-ben (tizenkilenc
évesen) megalkotta a sűrűségmátrixot, amelyet Neumann János csakhamar
az atomfizika egyik legalapvetőbb és legpraktikusabb fogalmává
fejlesztett...''

Az utóbbi időben minden alkalommal ez a bevezető jut eszembe, amikor
Szabó Attila pécsi diák eredményeiről hallok. A Leöwey Klára Gimnázium
végzős tanulója az elmúlt egy évben (is) hatalmas léptekkel fejlődött:

-2011. decemberében holtversenyben abszolút első lett az
egyetemistáknak rendezett Ortvay Rudolf Nemzetközi Problémamegoldó
versenyen. Az elérhető 1000 pontból 895 pontot szerzett.

-2012. januárban, harmadéves gimnazistaként abszolút 4. helyezett lett
az Indonéziában megrendezett Fizika Világbajnokságon (World Physics
Olympiad). Az első három helyezett akkor már mind elsőéves egyetemi
hallgató volt

-2012. júliusában Attila ritkán látott fölénnyel abszolút első
helyezett lett az Észtországban rendezett Nemzetközi Fizika
Diákolimpián (IPhO). Csaknem 10%-kal előzte meg a második helyezett
kínai diákot.

-2012. szeptemberében Attila (a magyar csapatból egyedüliként)
aranyérmet szerzett a Közép-Európai Matematikai Diákolimpián (MEMO).
Kellett a felüdülés a sok fizikaverseny között.

-A legújabb eredmény: az idei, nemzetközi Ortvay-versenyen hatalmas
fölénnyel (120 pont) az egyetemistákat és PhD-sokat megelőzve abszolút
első lett, az elérhető 1000 pontból 990 ponttal. Ez amellett, hogy
minden idők egyik legmagasabb pontszáma, azért is kiemelkedő, mert a
középiskolában előforduló témák mellett szilárdtestfizikai és
statisztikus fizikai (Ising-modell) példákra is hibátlan megoldásokat
adott.  Az idei versenyen Attila már feladatkitűző is volt: egy
kvantummechanika és egy elméleti feladattal emelte a kitűzött példák
fényét.

A bevezetőhöz visszakanyarodva... Fél évvel ezelőtt Attila még semmit
nem tudott kvantummechanikából, azóta viszont falja a modern fizikai
könyveket. Saját bevallása szerint a kvantummechanikát a Landau 3-as
kötetéből (!) tanulta, talán nem véletlenül.

Örülök, hogy ilyen kivételes tehetség bukkant fel hazánkban és nagyon
várom, hogy milyen sikerekkel örvendeztet meg minket a jövőben. Talán
túl finoman fogalmazok, ha azt modom: nem minden évtizedben fordul elő
ilyen talentum. Legyünk rá büszkék és kiváló tanáraira, Simon Péterre
és dr. Kotek Lászlóra!

Üdvözettel: Vigh Máté