ELFT HÍRADÓ

[Radnai Gyula <radnaigyula AT ludens.elte.hu>]

 Mint a História Tudósnaptár olvasói könnyen meggyőződhetnek róla, ma 
lenne 100 éves Lengyel A. Béla elméleti fizikus.
Kevesen vannak Magyarországon, akik hallottak már róla, pedig 
megérdemelné, hogy itthon is ismerjék őt. Különösen Szegeden, ahol 
pályázatot írtak ki a lézer 50 éves jubileumának megünneplésére.

Lengyel Adalbert Béla 1933-ban szerzett matematika-fizika szakos tanári 
oklevelet a Pázmány Péter Tudományegyetemen. Egy évvel később, mint 
Gombás Pál, de ez az egy év is sokat számított. Ortvay Rudolf, aki 
1928-ban került fel Szegedről a budapesti elméleti fizika tanszékre, az 
ebben az évben végzett Neugebauer Tibor számára 1930-ban tudott 
tanársegédi állást szerezni maga mellé a tanszéken. Két év múlva, 
1932-ben Gombás Pálnak is sikrült elintéznie ugyanezt, de 1933-ban már 
egy harmadik tanársegéd felvételére nem volt lehetőség.

Pedig Lengyel A. Béla elég jó elméleti fizikus lehetett volna, 
naprakészen tájékozott volt a kvantumelméletben. Doktori disszertációját 
"A Hilbert tér operátorairól" írta, Fejér Lipótnak és Neumann Jánosnak 
mondott köszönetet benne. Az 1935/36-os tanévben a Harvard Egyetemen 
volt ösztöndíjas, azután visszajött, de itthon csak alkalmazott 
matematikusi állást talált magának. Még írt egy közös cikket Erdős 
Pállal a Lagrange interpolációról, azután 1938-ban végleg elhagyta az 
országot. A mikrohullámú ktatásokba vonták be az Egyesült Államokban, a 
háború után pedig Kaliforniában egy olyan kutatócsoportba került, 
amelyben Theodore Maiman is dolgozott.

A lézer 1960-as felfedezése után az első monográfiát a lézerről Lengyel 
A. Béla írta meg, könyve nagy szakmai sikert aratott. A témáról újabb 
könyveket publikált, ekkor már a lézer egyik legjobb szakértőjének 
számított. 1962-ben dolgozta ki az óriásimpulzus-lézer elméletét. 
1963-ban a Kaliforniai Állami Egyetemen kapott fizika tanszéket, itt 
működött nyugdíjazásáig.

Szép feladat lenne a szegedi ifjú lézerfizikusok számára, hogy 
felkutassák Lengyel A. Béla életművét, hozzájárulását a lézerek 
fizikájához. Bizonyára kaphatnának ehhez segítséget az Egyesült 
Államokban dolgozó, lézerkutató magyar fizikusoktól is. Azután, ha 
felépül a lézercentrum Szegeden, talán még egy labort, vagy előadótermet 
is el lehet majd nevezni róla. Addig is javaslom: ünnepeljék meg 
egyszerre az 50 éves és a 100 éves évfordulót.

Radnai Gyula