ELFT HÍRADÓ

["Hrasko Gabor" <gabor AT hrasko.com>]

Volt szó az alább említett "Többet ésszel" című műsorról ezen a levelezési
listán. Legyen parányi elégtétel, hogy a GVH most megbüntette őket.

http://www.gvh.hu/gvh/alpha?do=2&st=1&pg=11&m5_doc=6686 

Gábor

-----Original Message-----

GVH büntetés a betelefonálós műsornak

A GVH megállapította, hogy a TeleMedia InteracTV Produkciós Kft. az
ATV televíziós csatornán a 2009. év második félévében sugárzott
"Többet ésszel" elnevezésű játék kapcsán agresszív, tisztességtelen
kereskedelmi gyakorlatot valósított meg, ezért 10 millió forint
bírságot szabott ki a vállalkozásra.

A TeleMedia "Többet ésszel" című, az ATV-n 2006. április 1-je óta
sugárzott játéka esetén pénznyeremény került felajánlásra különböző
feladványok megfejtése ellenében. A fogyasztók emelt díjas (375
Ft/hívás) hívással kerülhettek műsorba. A telefonhívás nem garantálta
a műsorba kapcsolást, nem jutott minden telefonáló adásba, ugyanakkor
a bekapcsolásra nem kerülő hívásokat is kiszámlázták.

A GVH által vizsgált időszakban (2009. második féléve) a játék menete
a következő volt. A műsorvezető ismertette a feladványt, a helyes
megoldásért kapható pénznyereményt és a műsor telefonszámát, valamint
elmondta, hogy a hívásnak nem percdíja van és folyamatos az adásba
kapcsolás. A feladvány általában első ránézésre nagyon egyszerűnek
tűnt, azonban több lehetséges megoldása volt. A játékba beérkező
hívásokat egy automata hanginformációs ügyfélszolgálati rendszer (IVR
- Interactive Voice Response) fogadta és tájékoztatta a hívót arról,
hogy bekerült-e az adásba vagy sem.  A játékos adásba kapcsolását
szintén számítógép végezte. Ha a hívónak sikerült adásba kerülnie,
először egy automata közölte vele, hogy beszélgetését rögzítik és
adásba kapcsolják, így a számítógépes kiválasztás és a stúdióba
kapcsolás között átlagosan több másodperc telt el, amelyről más nézők
tudomással nem bírtak, így ezen időtartam alatt is kezdeményezhettek
hívást. Az adásba kapcsolt játékos abban az esetben nyert, ha bemondta
a műsorban látott feladvány helyes megfejtését. Helytelen megoldás
esetén a játékos nem jogosult a nyereményre és újabb játékosok
bekapcsolására került sor. A műsorvezető folyamatosan arra buzdította
a nézőket, hogy telefonáljanak be, egyszerű pénzhezjutási
lehetőségként beállítva ezt. A játékvezető többször jelezte, hogy "nem
csörög a telefon", "senki nem látja/hallja, hogy nem csörög a
telefon?". A játékot mindvégig különböző intenzitású, de folyamatos és
erős hang-, illetve képi effektek jellemezték, illetve sokszor került
sor óra indítására, visszaszámolásra, amelyek az "időlegességről", az
idő rövidségéről nyújtottak tájékoztatást a nézőnek. Ezen túl a
műsorvezető sokszor értetlenségét fejezte ki, hogy a nézők nem tudják
megfejteni a feladványt. A képernyőn folyamatosan futó szövegben az
előző hónapban elért nyeremény összegéről szóló tájékoztatást (pl.
"Júniusban 3.585.000 forintot nyertek játékosaink!") olvashattak a
nézők.

A "Többet ésszel" műsor nézői között nagy számban találhatók
játékszenvedélytől fűtött, illetve a játékok iránt az átlagosnál
nagyobb érdeklődést mutató, s döntéseikben ezáltal még inkább
befolyásolt fogyasztók. Ezt igazolják azok az adatok is, amelyek azt
mutatják, hogy számos olyan néző van, aki egy hónapban a 375 Ft/hívás
díj ellenében is több száz hívást kezdeményezett a műsorba. Ezért is
vezetett be a TeleMedia bizonyos korlátozásokat, melyek szerint
például a játékban egy adott telefonszámról naponta maximum 300 hívást
fogadnak el az adásba kerülésre történő próbálkozásként, a napi 300
feletti hívásokat 2009. február 27-től pedig már nem is számlázzák ki.
2009 második félévében a fogyasztók által elindított hívások igen
csekély töredéke eredményezett nyerést. Az ebben az időszakban
lebonyolított 339 műsor során a játszó nézők nyereményeinek összege
nem érte el a 20 millió forintot.

A műsor során a nézők folyamatosan olyan információkat kaptak, melyek
a tájékozott döntés meghozatalát kedvezőtlenül befolyásolták. A
műsorvezetők alaptalanul közölték, illetőleg sugalmazták, hogy szinte
minden betelefonáló bekerül az adásba, hiszen a rendelkezésre álló
adatok ezt nem támasztották alá, a telefonhívások töredéke került csak
bekapcsolásra. Ugyanez mondható el arra az estre, amikor azt
sugallták, hogy bármikor, akár a következő pillanatban be lehet
telefonálni és be lehet kapcsolódni a játékba, mivel a számítógépes
rendszer nem garantálta a játékba való bekapcsolódást. Eközben a
fogyasztó ezt az állítást úgy értelmezte, hogy a "betelefonálás" nem a
hívásindítását jelenti, hanem azt, hogy a hívó felet be is kapcsolják
az adásba és lehetősége lesz elmondani az általa helyesnek vélt
megoldást. Hasonlóan alaptalan volt az az állítás, hogy csak a
fogyasztón múlik, hogy megnyeri-e a nyereményt, ugyanis a nyeremény
megszerzése nemcsak a helyes megfejtés ismeretét feltételezte, hanem
ennek a műsorvezetővel való közlését is, amelyre csak akkor nyílt
lehetőség, ha a fogyasztó bekerült az adásba. Ez azonban nem kizárólag
a hívásindítástól függött, hanem a számítógépes rendszer döntésétől
is, amit viszont a fogyasztó már nem tudott befolyásolni.

A műsor során több alkalommal az volt a műsorvezetői tájékoztatatás
összhatása, hogy éppen egyetlen fogyasztó sem kezdeményez
telefonhívást. Nem kaptak tájékoztatást a nézők arról sem, hogy
önmagában az, hogy adott pillanatban egyetlen fogyasztó sincs
bekapcsolva az adásba, nem jelenti, hogy éppen egyetlen fogyasztó sem
kezdeményez telefonhívást, mivel a számítógépes rendszer nem minden
hívást kapcsol be az adásba.

Nem felelt meg a valóságnak az a közlés sem, hogy a játék során
folyamatos a kapcsolás. Amennyiben ugyanis a számítógépes rendszer az
adásba kerülésre kiválasztott egy fogyasztót, akkor e kiválasztás és a
műsorba történő bekapcsolás között több másodperc telt el, amely alatt
más, ekkor telefonhívást kezdeményező fogyasztónak nem is volt
lehetősége a bekapcsolásra.

A fenti valótlan állítások mellett a játék során kiemelkedő szerephez
jutott a fogyasztók sürgetése. Egyrészt a műsorvezetők közlései által,
amelyek alaptalanul a játékidő közeledő lejártára utaltak (pl. azt
közölték, hogy a játék még öt percig tart, miközben ténylegesen azonos
feladvánnyal a játék még további húsz percig tartott), másrészt az
egész műsor légkörét meghatározó hangeffektek és képi hatások révén
(pl. ketyegő órahangot imitáló hanghatás, "utolsó percek", "utolsó
esély", "adás vége" feliratok).

Az adásba nem került fogyasztók ösztönzésének is sajátos technikája
volt. Az IVR révén adott tájékoztatások valótlan közlésekkel
törekedtek a nézőket újabb telefonhívások indítására buzdítani, hiszen
- tekintettel az adásba bekerült, illetve a nyereményhez jutó
fogyasztók csekély arányára - valótlan például annak közlése, hogy
"majdnem Ön a szerencsés hívó", "nagyon-nagyon közel járt a sikerhez",
"óriási esélye van, hogy Ön kerüljön a stúdióba".

A GVH álláspontja szerint a fentiek együttesen alkalmasak olyan
pszichés nyomásgyakorlásra, mely a fogyasztói döntési folyamat
megzavarására képes. Ennek eredményeként a nézők esetleg akkor is a
betelefonálás mellett döntenek, ha ilyen döntést a fenti
nyomásgyakorlás nélkül - a korrekt információk ismeretében - nem
hoztak volna.

A jogsértő magatartásért a GVH 10 millió forint bírság megfizetésére
kötelezte a vállalkozást.

Az ügy hivatali száma: Vj-154/2009.

Budapest, 2010. szeptember 29.
Gazdasági Versenyhivatal
Kommunikációs Csoport
További információ:
ZENISEK Andrea
Gazdasági Versenyhivatal
cím: 1054 Budapest, V. ker. Alkotmány u.5.
levél: 1245 Budapest, 5. Pf. 1036
tel: +36-30 618-6618
email: 
sajto AT gvh.hu
http://www.gvh.hu