ELFT HÍRADÓ

[Debreceni Összefogás a Fizikáért Egyesület <dofi.egyesulet AT gmail.com>]

Tisztelt Nagy László, Tisztelt Listatagok!

Tomán János vagyok, a Debreceni Egyetem Fizika BSc szakos, végzős
hallgatója. Volt szerencsém mind közép, mind emelt szinten érettségizni az
új rendszerben.

Örültem a levelének, mert minden kérdést helyesen válaszoltam meg, tehát
fizika szakon nem felejtettem el, amit középiskolában megtanultam. :)
Viszont véleményével nem értek egyet. Bizony, szükség van az ilyen
kérdésekre, és nagy örömömre szolgál, hogy ilyen kérdések kerültek be az
érettségibe, mert szerintem fontos, hogy legyen súlya annak, ha valaki azt
állítja, ötösre érettségizett fizikából. És bizony, az a diák, aki érzésből
csinálja meg a tesztet, nagy bajban lesz bármilyen mérnöki vagy fizika
szakon, mert semmivel nem gondolkodik fejlettebben a hétköznapi embereknél.
(Ne értsék félre a kifejezést, semmi pejoratív szándék nincs benne! De látni
kell, hogy a hétköznapi logika és a precíz logika nagyban különbözik.)

A kérdésekhez a megjegyzéseim:

2. Rá kell jönnie, hogy a jég az lehet hidegebb is, mint 0 fok, a víz pedig
lehet 3 csepp is.
5. Rá kell jönnie, hogy a forgatónyomaték függ a tömegeloszlástól. Az ábra
nem szükséges a megoldáshoz. Ez a sima mérleghinta analógiája.
7. Megnézi fuggvénytáblázatban a képletet, és beírva az ismert adatot
rendezi azt. Rájön, hogy ez az információ semmire nem elég.
8. Ismernie kell a radioaktív magok bomlásának véletlenszerűségét. A mérés
abszolút pontos, szó nincs mérési hibáról! Itt törvények ismeretéről van
szó, és arról, hogy miből milyen következtetést szabad levonni!
10. Ábrázolnia kell az erő(megnyúlás) grafikont. A görbe alatti területek
nyilvánvalóvá teszik a megoldást.

És ami nagyon fontos: a nyelvi logikára, a szövegértésre és a szükséges
információk meglétére/nemlétére nagy hangsúlyt fektet a teszt. Nagyon fontos
a megfogalmazás! Ennek megértése egy komoly képesség, amire nagy szükség van
a tudományban (is).

Ezek szerintem elvárható (sőt, az egyetemen elvárt) ismeretek egy jelesre
érettségizett diáktól. És elvárható, hogy ne sablonfeladatokban
gondolkozzon, hanem gondolkozzon.

Először én is elrontottam az ilyen feladatokat, mert nekik estem, és
karikáztam sablonosan az első kép alapján, ami az eszembe jutott. De
fizikatanárom felkészített az érettségire, és ott már nem okoztak problémát.
Megtanultam nem feladatként nézni a tesztet, hanem gondolkozni és
odafigyelni a szövegre. (Ez egy vidéki, 8000 fős kisváros gimnáziumában!)

Összefoglalva:
Én személy szerint jó és követendő iránynak érzem az ilyen kérdések
szerepeltetését az érettségin, és szükségesnek tartom, hogy az oktatás
visszajusson oda, hogy ezek ne okozzanak problémát egy értelmes diáknak, aki
műszaki vagy természettudományos pályára készül. A nyelv fontosságának ilyen
szintű kihangsúlyozása és számonkérése fizikaérettségin (is) pedig
mindenképpen támogatandó. Soha ettől alacsonyabb színvonalú érettségit! Most
jöhetnek fel erre a szintre a diákok!

Tisztelettel:
Tomán János

-------------------------------------------
2.   Egy edényben lévő jégre vizet öntünk. Mi lehet az edényben az egyensúly
beállta után?

A)    A jég biztosan megolvad, az edényben csak víz lesz.
B)    Lehet, hogy csak jég lesz az edényben.
C)    Az edényben csak kétfázisú rendszer alakulhat ki: víz és jég keveréke.

5.   Arisztid és Tasziló egy sétabot alakú nyalókát vesznek közösen. Ezt
szeretnék egyenlően elosztani, ezért az ábra szerint fellógatva
kiegyensúlyozzák, azaz megkeresik azt a pontot a nyalókán, ahol
felfüggesztve pontosan vízszintesen lesz a nyalóka egyenes része. Ezután a
nyalókát a felfüggesztési pontnál törik el.
Igazságosan osztották-e el a nyalókát?
A)    Igen, mert a két nyalókadarab pontosan egyenlő tömegű.
B)    Nem, mert a nyalóka görbe részének nagyobb a tömege.
C)    Nem, mert a nyalóka egyenes részének nagyobb a tömege.

7.   Két, különböző anyagból készült drót hőmérsékletét egyaránt 20 °C-kal
megnöveljük. Melyik drót tágul jobban?
A)    Annak a drótnak lesz nagyobb a tágulása, amelyiknek kezdeti
hőmérséklete magasabb.
B)    Annak a drótnak lesz nagyobb a tágulása, amelyik nagyobb hőtágulási
együtthatójú anyagból készült.
C)    Kevés információ áll rendelkezésre a kérdés eldöntéséhez.

8.   Egy adott időpillanatban 1000 darab radioaktív atommagunk van. Egy óra
alatt  500 atommag elbomlik. Mit állíthatunk az anyag felezési idejéről?
A)     A felezési idő biztosan pontosan 1 óra.
B)     A felezési idő biztosan több mint 1 óra.
C)     A felezési idő nem állapítható meg 100%-os pontossággal.

10.  Egy rugó nyújtatlan állapotból való 5 cm-es megnyújtásához 20 J
energiára van szükség. Mennyi energia kell a rugó 5 cm-ről 10 cm-re
nyújtásához?
A)    Kevesebb mint 20 J energia kell.
B)    Pontosan 20 J energia kell.
C)    Több mint 20 J energia kell.


Megjegyzéseim:
2. egy stressz helyzetben jobb lenne kizárható lehetőségeket inkább adni.
5. vagy látja az ábrán vagy nem
7. ha nem olvassa végig az ember könnyen rossz választ jelöl, mert a
"hőtágulási együttható" becsapós
8. Ezt nem értem, feladatban nem szokott mérési hiba szerepelni
10. megint beugratós kérdés, ami szintén nem egészen idevaló.


Megoldás útmutató szerint.

2.  B
5.  B
6.  A
7.  C
8.  C
10. C