ELFT HÍRADÓ

[ortvay AT achilles.elte.hu (Ortvay kollokvium)]

ELTE Fizika Intezet


                             ORTVAY KOLLOKVIUM

                   2009. december 10. , csutortok, 15 orakor
  Az ELTE Pazmany Peter s. 1/A alatti epuleteben a foldszinti 0.83 eloadoban

                               Szepfalusy Peter 
         (ELTE, Fizikai Intezet, Komplex Rendszerek Fizikaja Tanszek): 
"Gombas Pal es Ortvay Rudolf (Megemlekezes Gombas Pal szuletesenek 100. 
evfordlojarol)" 

Kivonatos ismertetes:

Az eloadas Gombas Pal munkassaganak az elso hat evere koncentral, amikor 
Ortvay 
Rudolf asszisztense volt a budapesti Pazmany Peter Tudomanyegyetem Elmeleti 
Fizika Intezeteben. Munkassaganak teljes attekintese megtalalhato az 
alabbiakban: 

A 20. szazad elso evtizedenek vegen, szaz eve szuletett Gombas Pal, 
Selegszanton. Sopronban erettsegizett, majd 1932-ben matematika-fizika szakos 
tanari oklevelet szerzett a budapesti tudomanyegyetemen. 1934-ben lett 
bolcseszdoktor. Palyajat az Ortvay Rudolf altal vezetett elmeleti fizikai 
tanszeken kezdte gyakornokkent. Eletutjanak tovabbi allomasai: 1939-tol a 
szegedi egyetem, 1940-tol a kolozsvari egyetem rendkivuli tanara, 1941-tol 
ugyanott nyilvanos rendes tanar, majd 1944-tol a budapesti muegyetemen a 
fizika 
tanszeket vezette 1971-ig, halalaig. 

Gombas Pal egyetemi hallgatokent elte at a kvantummechanika kiteljesedeset. 
Meghatarozo volt szamara, hogy Ortvay a modern fizika szellemet hozta az 
egyetemre (az mar a veletlen jateka volt, hogy Ortvay 19 evi kolozsvari, majd 
szegedi egyetemi tevekenyseg utan abban az evben lett a budapesti egyetem 
elmeleti fizikai intezetenek igazgatoja, amikor Gombas egyetemi eveit 
elkezdte). Gombas erdeklodese az uj elmelet alkalmazasai fele fordult. 
Felismerte, hogy ebben a folyamatban a tobbreszecskes rendszerek kulonleges 
helyet foglalnak el. A meresekkel osszehasonlithato szamszeru eredmenyek 
elerese a fejlodes szamara alapvetoen fontos feladat volt, es ebbe a 
nemzetkozi 
erofeszitesbe Gombas nagy intenzitassal kapcsolodott be 

Elso cikke 1933-ban jelent meg az atomok diamagneses szuszceptibilitasarol, 
az 
akkor egyik vezeto folyoiratnak szamito Zeitschrift fur Physikben. A 
kovetkezo 
harom evben ugyanebben a folyoiratban tovabbi 11(!) cikket publikalt  
kulonbozo 
temakorokben (kettot Neugebauer Tiborral kozosen). A kutatomunkajat tobb evre 
meghatarozo legfontosabb terulet a femek statisztikus elmelete volt. 

Fem-modelljet a Nature c. folyoiratban is bemutatta 1936-ban. A modell 
valaszt 
tudott adni arra a nagy kihivasra, hogy miert tekintheto viszonylag gyengenek 
a 
femelektronok es az ionok kozotti effektiv kolcsonhatas. Nevezetesen, Gombas 
modelljenek sarkalatos pontja annak a pozitiv energianak a bevezetese volt, 
amely a femelektronoknak az iontorzsekbe valo behatolasabol szarmazik, es 
eredete a Pauli-fele betoltesi tilalomra vezetheto vissza. Ez joreszt 
kompenzalja a femelektronok es az ionok kozotti vonzo Coulomb-kolcsonhatast. 
Ennek a jaruleknak a tovabbi elemzese az altalanos 
pszeudopotencial-elmelethez 
vezet, amely Gombas egyik fo muvenek tekintheto. Az alapgondolathoz Gombas es 
Hellmann korulbelul egy idoben, egymastol  fuggetlenul jutott el. A 
pszeudopotencialoknak az atom statisztikus elmeleteben valo ertelmezese, 
tovabbfejlesztese es kiterjesztese Gombas erdeme. Vegul onallo konyve is 
szuletett errol a temarol (Pseudopotentiale) a Springer kiado gondozasaban 
1967-ben. Ma mar ez az eljaras fontos reszet kepezi a szilard testek es mas 
sokreszecskerendszerek elmeletenek. 

Az 1936-os Nature cikk masik emlitesre kivankozo aspektusa, hogy Gombas 
figyelembe vette a femelektronok korrelacios energiajat, ahogyan azt Wigner 
Jeno 1934-ben kiszamitotta az allando surusegu elektrongazra. Gombas par ev 
mulva a statisztikus atommodellt is bovitette a korrelacios energiaval, es 
letrejott a Thomas--Fermi--Dirac--Gombas-modell. Ezzel Gombas a lokalis 
suruseg 
kozelites legaltalanosabb formajat fogalmazta meg elektrongazra. 

Ezek az iranyok hataroztak meg Gombas szegedi es kolozsvari munkajat. Amikor 
1946-ban ismet a Nature hasabjain tekintette at a femek elmeleteben elert 
eredmenyeit, olyan ujabb evtized kutatomunkaja volt mogotte, amely semmit sem 
veszitett kezdeti lenduletebol. Kolozsvaron irta meg elso konyvet (Bevezetes 
az 
atomfizikai tobbtestproblema kvantummechanikai elmeletebe, Acta Sci. Math. et 
Natur. Univ., Kolozsvar, 1943). Kolozsvaron mar elkeszult az atom 
statisztikus 
elmeleterol irt, ma mar klasszikusnak tartott  monografiaja is (Die 
statistische Theorie des Atoms und ihre Anwendungen), de a haborus 
korulmenyek 
miatt az csak 1949-ben lathatott napvilagot a Springer kiadonal (a konyv 
kesobb 
orosz, majd magyar forditasban is kiadasra kerult). A konyv megjelenese 
Gombas 
addigi palyaja sikereinek betetozeset jelentette. Negyveneves volt. Az 
USA-bol 
hazaterve kezdhette el munkassaganak ujabb szakaszat. Nagy letszamu 
muegyetemi 
tanszeke mellett megalakult vezetese alatt az elso akademiai tanszeki 
kutatocsoport. 

A kovetkezo konyve is a kvantummechanikai tobbtestproblemarol szolt (Theorie 
und Losungsmethoden des Mehrteilchenproblems der Wellenmechanik, Birkhäuser, 
Basel, 1950). A nemzetkozi irodalomban onallo konyvkent eloszor kerult sor a 
terulet elmeletenek es modszereinek osszefoglalasara (az orosz forditas ket 
ev 
mulva keszult el). Nemsokara megtisztelo felkerest kapott, hogy a Handbuch 
der 
Physik uj sorozataban irja meg az atom statisztikus targyalasat bemutato 
reszt 
(Handbuch der Physik, 36. kotet,Springer, 1956). 

Kutatomunkaja ezalatt uj szinnel gazdagodott: a statisztikus elmeletet 
alkalmazta atommagokra is. A reszleteket az Acta Physicaban es esetenkent 
masutt kozolte, de a Nature szeleskoru olvasotaborat most is tajekoztatta az 
eredmenyekrol (Statistical Theory of Atomic Nuclei, 1952, Difference between 
the Density Distribution of Neutrons and Protons in Atomic Nuclei, 1953). Ez 
a 
temakor elete vegeig folyamatosan foglalkoztatta. 

Az 1960-as evekben folytatta a statisztikus elmelet tokeletesitesere iranyulo 
erofesziteseit is. Elmondhato, hogy a statisztikus elmeletnek nincs olyan 
fejezete, amelynek fejlesztesehez Gombas Pal ne jarult volna hozza 
jelentosen. 
Igy azt egyre kozelebb vitte ahhoz a teljesseghez, amit manapsag a 
surusegfunkcional-elmelet kepvisel. Utolso konyvet erdemes meg idezni: P. 
Gombas-T. Szondy, Solutions of the Simplified Self-Consistent Field for all 
Atoms of the Periodic System of  Elements from Z=2 to Z=92, Adam Hilger 
Ltd.,1970. 

Gombas tankonyviroi teljesitmenye is kiemelkedo. A munka kiterjedeset talan 
jellemzi, hogy a reszben szerzotarssal irt konyveinek osszterjedelme mintegy 
ketezer oldal. Kulon kiemelesre erdemes Kisdi Daviddal  kozosen keszult 
kituno 
muve, a Bevezetes az elmeleti fizikaba I-II (Akademiai Kiado, 1971). 

Gombas Palt az MTA 1946-ban levelezo tagjava valasztotta, majd nehany honap 
mulva rendes tag lett. 1948-tol tiz even keresztul az MTA alelnoki tisztet is 
betoltotte. Az Eotvos Lorand Fizikai Tarsulat elso elnoke es 1951-tol az Acta 
Physica foszerkesztoje volt. Kossuth-dijjal ketszer tuntettek ki: 1948-ban es 
1950-ben. 

Minden erdeklodot szivesen latunk! Az eloadas elott negyed oraval 
az eloadoban teat szolgalunk fel.
Az eloadas-sorozatrol az interneten az "ortvay-koll.elte.hu" cimen 
talalhato informacio.