ELFT HÍRADÓ

[ortvay AT achilles.elte.hu (Ortvay kollokvium)]

ELTE Fizika Intezet


                             ORTVAY KOLLOKVIUM

                   2009. november 19. , csutortok, 15 orakor
  Az ELTE Pazmany Peter s. 1/A alatti epuleteben a foldszinti 0.83 eloadoban

                                 Meszena Geza 
              (ELTE, Fizikai Intezet, Biologiai Fizika Tanszek): 
                "150 eves a ,,Fajok eredete": hol tart az ugy?" 

Kivonatos ismertetes:

Darwin 150 eve megjelent fomuve lezart egy vitat es megnyitott egy ujat. 
Egyreszt gyakorlatilag elfogadotta tette a leszarmazas gondolatat, masreszt 
javasolt ra egy mechanizmust is: a termeszetes szelekciot. Az utobbi csak 
evtizedekkel kesobb, a genetika alapjainak megismerese es a matematikai 
elmelet 
kiepitese nyoman, a ,,Modern evolucios szintezis" kereteben valt a tudomanyos 
konszenzus reszeve - korulbelul a kvantumfizika kialakulasaval egy idoben. 
Azota reszletesen megismertuk az alapveto molekularis biologiai folyamatokat 
- 
ezzel kapcsolatosan osztottak ki az idei kemiai Nobel-dijat is. A minden 
foldi 
elolenyben lenyegileg azonos alapveto mechanizmusok mara gyakorlatilag 
vitathatatlanna tettek az egesz elovilag kozos eredetet. A DNS-szekvenciak 
elemzese a kozelmultban oltott ipari merteket. Az uj adatok alapvetoen 
megerositettek a torzsfejlodessel kapcsolatos korabbi tudasunkat, nehol 
modositottak, nehol kiegeszitettek azt. De valoszinuleg meg elotte allunk az 
evolucioval kapcsolatos ismeretanyag szekvencia-adatokon alapulo 
robbanasszeru 
bovulesenek. 
Nothing in biology makes sense except in the light of evolution - irta egy 
cikk 
cimeben Theodosius Dobzhansky, a Szintezis egyik megalkotoja. Az eloadas ezt 
az 
osszkepet igyekszik felvillantani a fizikus hallgatosag szamara. 

Minden erdeklodot szivesen latunk! Az eloadas elott negyed oraval 
az eloadoban teat szolgalunk fel.
Az eloadas-sorozatrol az interneten az "ortvay-koll.elte.hu" cimen 
talalhato informacio.