ELFT HÍRADÓ

[Fodor Gyula <gfodor AT rmki.kfki.hu>]

 KFKI RMKI Elméleti Főosztály Szemináriuma


 Tisztelettel meghívjuk

                 Balázs Lajos
                (MTA KTM CSKI)

"Véletlen-e a gamma kitörések eloszlása az égbolton?"

         címmel tartandó szemináriumára.


 Helye: KFKI RMKI III. ép. Tanácsterem
 Ideje: 2009. május 29. péntek du 14.00 óra

Kivonat:

Megvizsgáltuk, hogy a Compton Gamma Ray Observatory (CGRO) BATSE műszere
által észlelt gamma kitörések (GRB-k ) eloszlása az égbolton teljesen
véletlen-e? Minthogy az észlelt  GRB-k valószínűleg fizikaiag különböző
objektumokból  tevődnek össze, ezért a BATSE éltal észlelt mintát a
kitörés időtartama, illetve csúcsfényessége alapján 5 részre osztottuk
(short1, short2, intermediate, long1, long2), és megvizsgáltuk
külön-külön az eloszlásukat az égbolton. Három módszert használtunk az
egyes mintákon belül a teljesen véletlen  eloszlástól való eltérés
vizsgálatára: Voroni felbontást, minimális  kifeszítő fát, illetve a
multifraktál spektrumot. A teljesen véletlen  eloszlástól való eltérés
vizsgálatára 13 próba-változót definiáltunk  (9-et a Voronoi-felbontásra,
3-at a minimális kifeszítő fára, valamint egyet  a multifraktál
spektrumra). Kiindulva abból a feltevésből, hogy  a vizsgált BATSE minták
eloszlása az égbolton teljesen véletlen, Monte Carlo  szimulációkat
végeztünk, amelynél tekintetbe vettük a BATSE ég-lefedési függvényét is.
A szimulációk lehetővé tették, hogy ellenőrizzük a  null-hipotézist,
vagyis azt, hogy az eloszlásokat a puszta véletlen hozza-e létre? A puszta
véletlentől való  eltérés ellenörzésére a binomiális tesztet alkalmaztuk,
illetve a paraméterek  terében értelmezhető négyzetes Euklidesz-i
távolságot. Megállapítottuk,  hogy a négyzetes Euklidesz-i távolságot
használva a short1, illetve  short2 csoport eloszlása szignifikánsan eltér
a véletlentől (99.90%, 99.98%),  míg ez nem teljesül a hosszú időtartamú
GRB-k esetén. A közepes időtartamú  csoport esetén ugyancsak szignifikáns
eltérést tapasztalunk a véletlentől (98.51%). Az eredmények lehetővé
teszik a Kozmoszban létező legnagyobb struktúrák méretének a becslését.


Szívesen látunk minden érdeklődőt.
                                          Fodor Gyula