ELFT HÍRADÓ

[Zoltan Mate <mate AT namafia.atomki.hu>]

Az MTA Atommagkutató Intézetének nagy előadójában
(Debrecen, Bem tér 18/c. 12. ép. III. em.)
2008. március 20-án, csütörtökön 11:00-kor
a DE Szilárdtest-fizikai Tanszéke és az Atomki
közös szemináriumán

                BÍRÓ László Péter 
                     (MFA)

     Biológiai eredetű fotonikus nanoarchitektúrák:
               mit tanulhatunk belőlük?

címmel előadást tart.
Az előadás előtt 10:30-tól tea.
Vendégeket szívesen látunk.


                              Máté Zoltán

Kivonat:

A biológiai evolúció által létrehozott szerkezetek számos területen
jelentős előnyre tettek szert a mesterséges szerkezetekkel szemben, nem
utolsó sorban a milliárd év nagyságrendű előnynek köszönhetően. Egyre  
inkább terjed annak a felismerése, hogy nemcsak a gyógyszerkutatóknak van
keresnivalójuk az esőerdokben, hanem a fizika, kémia és anyagtudomány
számos területén van lehetőségünk arra, hogy inspirációt nyerjünk az élő
rendszerek által kifejlesztett megoldásokból. Ezt szokás manapság
biomimetikus, vagy talán helyesebben bioinspirált kutatási iránynak
nevezni.

Jelen eloadás témája a fent vázolt terület egy kis szelete a
bioinspirált fotonikus szerkezetek kutatása. A Földön ma élő élőlények 
legjelentősebb hányada főleg fény útján értesül környezetének 
változásairól, a potenciális fenyegetésekről (például: ragadozó 
közeledtéről) és lehetőségekről (például: táplálék, szexuális partner 
hozzáférhetőségéről). Nem meglepő hát, hogy az evolúció alkalmanként 
jelentős "erőfeszítéseket fordított" a szexuális jelzőszínek és a 
rejtőzködést elősegítő rejtő-színek kifejlesztésére. Gyakran, ezek a 
színek nem pigementektol ("kémiai szín"), hanem a fény terjedését 
befolyásolni képes nanoarchitektúráktól ("fizikai szín"), más néven 
fotonikus kristályoktól erednek. Például a lepkék esetében a kék és zöld 
színek döntő többsége fotonikus nanoarchitektúráknak köszönhető. Fontos 
jellemzőjük ezeknek a nanoarchitektúráknak, hogy a mesterséges fotonikus 
kristályokkal szemben változatos szintű rendeződést mutatnak: tökéletes 
egykristályos rendet [1], polikristályos rendeződést [1], illetve 
közelrendezett szerkezetet [2, 3], ahol a rend csak korlátozott módon, az 
első szomszédok távolságára terjed ki. Előadásomban kitérek arra is, 
miként alkalmazhatók a bioinspirált elvek a mesterséges szerkezetek 
létrehozásában [4].

[1] K. Kertész et al., Phys. Rev E. 74 (2006) 021922-1.<br>
[2] L. P. Biró et al., Phys. Rev. E 67 (2003) 021907-1.<br>
[3] L. P. Biró et al., Mat. Sci Eng. C, 27 (2007) 941.<br>
[4] K. Kertész et al., Mat. Sci. Eng. B, in press
(doi:10.1016/j.mseb.2007.10.013)