ELFT HÍRADÓ

["Janos Vegh" <veghj AT users.sf.net>]

Kedves Dezső!

Azt hiszem, nem lenne szabad egyoldalúan, egyetlen, találomra megalkotott
mérőszámot ennyire komolyan venni, hogy annak alapján "legidézettebb
természetkutató"
vagy "MTA elnöke", vagy bármilyen más címet automatikusan odaítéljünk.
Sem az újságíróknak, sem a tudománymetriával foglalkozóknak, sem másnak.
Nem akarlak sem téged, sem mást bántani, csak attól szeretnék óvni, hogy
önkényes számokat abszolutizáljunk és pláne hogy csupán annak alapján
következtetést vonjunk le.
Valamikor Zolnai Laci közölt egy "Mérünk, de mit?" cikket. Ajánlom
(újra)olvasásra mindenkinek.
(http://www.atomki.hu/p2/news/a4/article4.htm ), az utána kialakult vitával
együtt.

Mindketten eredményesen működünk a saját területünkön, ismerjük egymást,
de tudományosan nem működtünk együtt, nincs közös cikkünk.
Ha egy ilyen mérőszámot komolyan veszünk, szövetkezzünk egybe: kölcsönösen
vegyük be egymást szerzőtársként a cikkekbe (legalábbis egy gondolatkísérlet
erejéig)
és ilyen módon osszuk meg (azaz növeljük meg)  hivatkozásainkat is. Ketten
egyesült erővel
vidáman, utcahosszal magunk mögé utasíthatnánk a mezőnyt, csak abban
lenne vitánk, hogy melyikünk az első, melyik a második. És, csak ketten
szövetkeztünk, nem (+1887, ATLAS+CMS), (+ 320, OPAL), (+1561,
ALEPH+DELPHI+L3+OPAL)
szerző (,ahol a + jel mögötti szám a magyar szerzőkön túli, ki nem írt
szerzők számát jelenti;
néhány példát kiragadva, egy-két publikációs listából, többek között a
sajátomból is).
Ennek ellenére merem állítani, hogy az így összesített tudományos
teljesítményünk ténylegesen
nem lenne több, mint kettőnké, külön külön; ez előállított tudományos
produktumról nem is beszélve.
Szóval, ez mitől jó mérőszám? (Nem preferálom önmagában sem a nagy
közlemény,
sem a nagy idézettség számot. Nagy része tudományos szemét, amióta a
folyóiratok
kiadása is üzlet lett. A tudomány valami más.)


Én ezzel a kétkedéssel fogadom az ilyen magas közlemény és
idézettségszámokat.
Komoly önbizalom kell ahhoz, hogy valaki azt mondja, hogy az említett
szerzőszámmal
előállított közlemény (amelyiknek azért van egy olyan szerzője is, amelyik
kilóg az
ABC rendből) ugyanúgy ő saját teljes értékű közleménye, mintha csak maga
írta volna, egyedül.
Lehet, hogy az én munkabírásommal van probléma, de én nem tudok évi 3-4
cikknél
többet produkálni, különösen, ha nem csak cikket írok, hanem elő is kell
állítanom az
abban foglalt eredményeket. Talán mond Neked valamit Sztahanov neve, akiről
azóta tudjuk, hogy egy egész brigád dolgozott a keze alá, attól lett olyan
emberfeletti
a teljesítménye. Ha viszont a tízszeres normát, amit neki számfejtettek,
elosztjuk a
húszfős brigádlétszámmal, már nem annyira dicsekedni valóak a számok.
A tudományban csak az a különbség, hogy mind a húsz (vagy ezerötszáz)
brigádtag Sztahanov.
(Ismétlem, sem az eredményeket, sem a tudományos teljesítményt nem vonom
kétségbe.
csupán szeretném, ha nem darab-darab alapon hasonlítanánk össze egeret és
elefántot.)

Szóval szerintem közelebb állna az igazsághoz, ha csak az említett kilógó
szerzőnél
vennénk figyelembe 1-es súllyal a közleményt, a többinél mondjuk csak 1/1887
súllyal.
Valami ilyesmi irányba törekedve, jelentősen változik a statisztika, lásd
mondjuk
az ATOMKI nyilvántartása szerint a "part of the authors" opcióval készített
http://w3.atomki.hu/p2/caloqrout.htm
sorrendet. Ez valamennyire azért korrelál a tudományos teljesítménnyel,
legalábbis
az elején sokkal sűrűbben találunk DSC címmel is ellátottakat, mint akárcsak
valamivel lejjebb.
(Ugyanez nem mondható el az említett számról, amelyik ugyanolyan indexet
produkál
az listán ugyancsak feltüntetett párszáz elektronikus, gépész, stb. esetén,
akiknek
eszük ágában sincs tudományos minősítésért folyamodni. Most akkor mondjuk
ezekre is, hogy ők a "legidézettebb természetkutató"k?)
Azért nem biztos az sem, hogy kizárólag ezen mutató alapján bármit is el
lehetne dönteni.


Azt hiszem, nem fogalmaztál pontosan, amikor azt írtad, hogy a CERN-es
szerzők közül
valaki azért marad ki, mert "kihagyatta magát". Már csak azért sem mert az
azt is implikálja,
hogy a szerzők közé úgy lehet bekerülni, hogy valaki "bevéteti magát".
Remélem, ennyire
azért nem rossz a helyzet, bár számomra nem teljesen világosak az elvek.
(Feltételezem, hogy ) a Fermi mikrochip modul sugártűrésére vonatkozó
(hatszerzős
közleményben 1998-ban közzétett) vizsgálati eredményeink alapján "vettek be"
pl. engem
is néhány (1636+ szerzős) CMS-közleménybe 1998-1999 során, és maradtam ki
azóta is.
Pedig úgy láttam, hogy a CMS-ről azóta is jelennek meg elvétve közlemények.
Mellesleg a "kihagyás"
is ütközik a "mindenki szerző a kísérleti eredmények publikációin, aki
közreműködött
az eredmény elérésében" elvvel. Én, saját ügyemben, sem a "bevétel" sem a
"kihagyás" ügyében
nem tettem semmit.


Szóval: én nem hiszem, hogy egy önkényesen létrehozott mutató alapján
felállított
sorrenddel érdemes lenne foglalkozni, akár egy napilap közli, akár az MTA
(pár éve közöltek egy ilyen sorrendet annak alapján, hogy a közlemény
hivatkozásainak
száma hányszorosa a folyóirat impakt faktorának. Azaz: törekedjünk
cikkeinket
minél alacsonyabb IF-ú folyóiratban elhelyezni, ha jó helyre akarunk kerülni
a listán.)
Szerintem tartsd meg azt az említett jó szokásodat, hogy nem "írsz újságba".
Inkább műveld tovább, eredményesen a tudományt.

Barátsággal üdvözöl

Végh János
(aki ugyan  elérte az MTA doktora címet fizikából,
de csak egyszerzős közleményeit használta a téziseihez.
Végül is ezek száma (mint index) sem lenne egy nagyon rossz
mérőszám; különösen akkor, ha egyéni teljesítményt mérünk)