ELFT HÍRADÓ

[Foldes Istvan <foldes AT rmki.kfki.hu>]

Az alábbi írást küldtem el az OM honlapján, mint saját véleményemet. 
Elnézést kérek az írás hosszáért, ami meghaladja a fizinfo szokásos 
terjedelmét.

Tisztelt Uraim!

Amennyiben az újabb kerettanterv tervezet megvalósul, azzal újabb szöget 
vernek a magyar természettudományi oktatások koporsójába. Bár a célok és 
feladatok között azt írják le, hogy „kiemelt feladatának tartja a 
természeti ... környezet védelmét” és „ a matematikai és a 
természettudományos kompetenciák fejlesztésével hozzájárul az élő és 
élettelen környezet jelenségeinek ... megértéséhez, a 
természettudományos gondolkodás fejlődéséhez”, a konkrét tervezet a 
természettudományos oktatás óraszámainak további radikális csökkentését 
tartalmazza, azaz ellentmond saját alapelveinek.

Felhívnám figyelmüket arra, hogy már a 17/2004-es OM rendelet is olyan 
alacsony természettudományos óraszámokat tartalmazott, hogy azóta a 
középiskolákban ezen tárgyakból már szinte kizárólag feladatmegoldásokat 
tanítanak, hogy az érdekeltek az érettségi és az egyetemi felvétel 
kitériumait teljesíteni tudják. Emellett a kísérleti demonstrációk (ami 
valójában az oktatást a fiatalok számára vonzóvá tudja tenni) 
gyakorlatilag megszűntek, nem maradt rá idő. A diákok számára ezek a 
térgyak emiatt egyre kevésbé lesznek vonzóak. Következésképpen az 
egyetemre bekerülő diákok alapismeretei a természettudományos tárgyakból 
rendkívül alacsonyak, ma már a tudományegyetemeken a képzést 
középiskolás anyaggal kell kezdeni. Ez maga után vonja az egyetemről 
frissen kikerülő tanárok általános színvonalának gyengülését is, a 
folyamat lavinaszerűvé válhat, egyre nehezebb lesz az oktatást újból 
szintre hozni. A természettudományok iránt nem közvetlenül érdeklődők 
pedig egész egyszerűen semmit sem tudnak, még a méter centiméterre való 
átváltása is problémát okoz nekik.

Mindez egy olyan korszakban történik, amikor épp a természettudományok 
múlt századbeli forradalmi fejlődése elmondhatatlan változásokat hozott 
a közlekedéstől a kommunikációig és a modern orvostudományig. Jelen 
században globális energiaválság és klímakatasztrófa fenyegeti az 
emberiséget, alapvető szükség van hát a természettudományokban járatos 
emberekre, akik nem a szórakoztató ipar parajelenségeit, 
csillagjóslásait és kézrátevő mesterek csodáit tekintik készpénznek, 
hanem fel lesznek vértezve a természet alaptörvényeinek ismeretével, 
akiknek a kémia nemcsak bemagolandó képleteket jelent, hanem festéket és 
gyógyszert, a fizika pedig nem csak a lepuskázandó feladatokat, hanem a 
mozgások és mozgatók egymásrahatását, és az anyag szerkezetének 
megértését. Csak az alapvető folyamatokat megértő emberek képesek 
környezetükkel egyensúlyban élni.

Bár a korábbi rendelet heti, a jelenlegi tervezet pedig éves óraszámokat 
jelent, azért közelítőleg össze lehet őket hasonlítani, amit meg is 
teszek, kritikai megjegyzésekkel, és alkotónak szánt javaslatokkal. Az 
összehasonlítással a gimnáziumok 9-12. éveire szorítkozom. A tervezet 
szerint a gimnázium 4 éve alatt a „biológia és egészségtan” kb. heti 1 
(összesen 18.5), a fizika és kémia heti 0.5-0.5 órával csökken. Szintén 
csökken az informatika heti másfél órával (meglepő az informatika 
korában). Ezzel szemben radikálisan (heti 7 órával) nőtt az idegennyelv 
oktatása és több magyaróra lenne. A rendelet-tervezet láthatóan olyan 
szűklátókörű bölcsészek, nyelvtudorok munkája, akiket feltehetően 
frusztráltak ifjú éveikben saját gyenge természettudományos eredményeik, 
ezért nem tartják azokat a tárgyakat fontosnak.

Mit lehet tenni? A magyarórák számának növelésére valószínűleg szükség 
van. Nagy baj, hogy fiataljaink nagy többsége képtelen helyesen írni, 
soha nem olvas el könyvet stb. A tervezetben megjelenő 2 idegennyelv 
közel azonos óraszámban történő oktatását viszont alapvető hibának 
tartom. Tisztában kell lenni azzal, hogy egy átlagos (nem elit) 
gimnáziumot elvégző „érett diák” a jelenlegi oktatás mellett egyetlenegy 
idegennyelvet sem beszél, pedig néha kettőből is tanítgatják. 
Köztudomású, hogy alacsony óraszámban nem lehet nyelvet megtanítani 
(remélem, a korábbiakból látszik, hogy túl alacsony óraszámban a 
természettudományokat sem). Ne két nyelvet tanítgassunk, hanem egy 
nyelvet tanítsanak meg a diákoknak, de azt jól. Egy idegen nyelv jó 
megtanulása alapot adhat a további nyelvek könnyebb tanulásához is, de 
nem biztos, hogy a második idegen nyelv is a közoktatás feladata. Ezt a 
jól megtanult idegennyelvet a táblázat 1. idegennyelv óraszámánál 
nagyobb óraszámban lehet ekkor tanítani, ez sikert hozhat. És nem szabad 
elvenni a természettudományoktól órákat, hanem inkább még megnövelni 
azokat. A korábbi óraszám visszaadása mellett legalább az informatikából 
lecsippentett órákat kellene még arra felhasználni, hogy megtanulják az 
informatikai lehetőségeket használni a természettudományos 
szaktárgyakban, azok óráin: Nézzék csak földrajz órán a világot pl. a 
„Google Earth” programmal, gyűjtsenek anyagot kidolgozandó biológiai, 
orvosi problémákra, írjanak egyszerű programot fizika feladatok 
megoldására stb... Ezzel az informatikát valóban elsajátíthatják a 
gyakorlatban, nemcsak egy évvégi jegyet szerezhetnek belőle mint 
tantárgyból, és egyidejűleg természettudományos ismereteket szerezhetnek 
szinte játszva.

Ezért arra kérem a tervezet készítőit és bírálóit, vizsgálják meg, 
miként lehet kiváló humánjellegű oktatás mellett a természettudományos 
oktatások színvonalát nem tovább csökkenteni, hanem a korábban 
európaszerte elismert magas színvonalát ismét legalább megközelíteni.

Üdvözlettel
Földes István
fizikus, az MTA doktora