ELFT HÍRADÓ

[ortvay AT achilles.elte.hu (Ortvay kollokvium)]

ELTE Fizika Intezet


                             ORTVAY KOLLOKVIUM

                  2007. szeptember 27. , csutortok, 15 orakor
  Az ELTE Pazmany Peter s. 1/A alatti epuleteben a foldszinti 0.83 eloadoban

                                 Horvath Gabor 
           (ELTE, Biologiai Fizika Tanszek, Biooptika Laboratorium): 
        " Sarkitott fennyel a vikingek nyomaban az Eszaki-sarkvideken" 

Kivonatos ismertetes:

Az i.sz. 900 es 1200 kozotti idoszakban az Atlanti ocean eszaki reszeit a 
vikingek uraltak, akik magneses iranytu nelkul is kivaloan tajekozodtak a 
nyilt 
vizeken. Mikor sutott a Nap, egy specialis naporaval hataroztak meg a 
foldrajzi 
eszaki iranyt. Maig rejtelynek szamit azonban, hogy felhos vagy kodos idoben, 
mikor nem lathato a napkorong, mikent navigaltak. Egy 1967-bol szarmazo, 
szeles 
korben elterjedt es elfogadott hipotezis szerint kodben vagy felhos idoben a 
vikingek az egboltpolarizacio segitsegevel tajekozodhattak azon rovarokhoz 
hasonloan, melyek az egboltfeny polarizacioiranyanak mintazatabol 
kovetkeztetik 
ki a felhok mogotti napkorong iranyat. A feltetelezesek szerint a vikingek az 
egboltfeny polarizacioiranyat linearis polarszurokent mukodo kristalyokkal, 
peldaul kordierittel vagy kalcittal hatarozhattak meg. Ezeket "napkokent" 
emlegetik a viking legendariumban, de pontos mibenletuk meg manapsag sem 
ismert. Habar a vikingek egbolt-polarimetrikus navigaciojarol szolo hipotezis 
egy sokat idezett, hires/hirhedt elmelet, napjainkig teljesen nelkulozte a 
kiserleti alapokat, minek kovetkezteben a nagyszamu hivoje mellett szamos 
szkeptikus tagadoja is letezik. Eloadasomban azon harom vizsgalatunk 
eredmenyeirol szamolok be, melyek a polarimetrikus viking-navigacio 
legkoroptikai felteteleinek egboltpolarimetriai es laboratoriumi 
pszichofizikai 
tanulmanyozasat celoztak meg: 

(1) A Nap horizont folotti magassaganak fuggvenyeben meghataroztuk a tiszta 
es 
felhos eg polarizacios mintazatanak azon hanyadat, mely alkalmas lehet a 
polarimetrikus viking-navigaciora, vagyis ami igen hasonlo az egyszeres 
legkori 
fenyszoras Rayleigh-elmeletebol josolt egboltpolarizacio eloszlasahoz. 

(2) Laboratoriumi pszichofizikai meresekkel cafoltuk a polarimetrikus 
viking-navigacio tagadoinak azon ellenervet, hogy azert nem volt szukseguk a 
vikingeknek a polarimetriai modszerre, mert felhos egbolton, vagy mikor a Nap 
a 
tiszta eg horizontja alatt tartozkodik, pusztan szabad szemmel is nagy 
pontossaggal meg lehet becsulni a nem lathato napkorong helyet, illetve 
iranyat. 

(3) Egy hathetes sved sarkkutato expedicio soran 2005. 
augusztusaban-szeptembereben egy jegtorohajoval atszeltuk a Jeges-tengert, 
athaladtunk az Eszaki-sarkon, kozben pedig olyan egboltpolarizacios mereseket 
vegeztem, melyek azt mutattak, hogy a viking hajosok neha vagy gyakran meg 
kodben vagy reszben felhos idoben is kepesek lehettek az egbolt polarizacioja 
alapjan navigalni a nyilt tengeren, mikor a napkorongot kod vagy felho 
takarta. 
A kodos/felhos egbolt polarizacioirany mintazata szinte mindig alkalmas a 
polarimetrikus viking-navigaciora, az egboltfeny polarizaciofoka pedig 
olykor/sokszor elegendoen nagy ehhez. 

Minden erdeklodot szivesen latunk! Az eloadas elott negyed oraval 
az eloadoban teat szolgalunk fel.
Az eloadas-sorozatrol az interneten az "ortvay-koll.elte.hu" cimen 
talalhato informacio.