ELFT HÍRADÓ

[Zoltan Mate <mate AT namafia.atomki.hu>]

Az MTA Atommagkutató Intézetének nagy előadójában
(Debrecen, Bem tér 18/c. 12. ép. III. em.)
2006. május 18-án, csütörtökön 11:00-kor

               
               Radnai Gyula
                 (ELTE)

      Elektromosságtani alapfogalmaink
       kialakulása a XVIII. században


címmel előadást tart.
Az előadás előtt 10:30-tól tea.
Vendégeket szívesen látunk.


                                   Máté Zoltán


Kivonat: (http://namafia.atomki.hu/~mate/planned.html)

   Elgondolkodott-e már valaki, hogy miért jelöljük az elektromos 
töltést és a hőmennyiséget is Q-val?
   A XVIII. század a newtoni mechanika kiteljesedésének százada. 
Euler, Segner és a többi matematikus tette a mechanikát matematikailag 
tárgyalható elméleti tudománnyá, kialakítva azt a szilárd meggyőződést, 
hogy a valóságot leíró elméleteknek a mechanikán kell alapulniuk. 
Ugyanakkor az anyagtudományok, mint a kémia, a hőtan és az 
elektromosságtan még csak keresték a helyüket ebben a matematizálódó 
világban. Művelőik alig-alig ismerték ki magukat a tapasztalati tények 
burjánzó sokaságában, nem is voltak olyan kiválóan felkészült 
matematikusok, mint az elméleti mechanika művelői, de szerették volna 
valamilyen egyszerű fogalomrendszerrel értelmezni a kísérleti tények 
sokaságát. Így született meg a fizika sok-sok új fogalma, s e fogalmak 
olyan értelmezése, melyek közül néhány a mai napig megállja a helyét, míg 
másokon túllépett az idő, viszont nem lépett túl a tudományt alkalmazó 
mérnökök, vegyészek gondolkodása. Oktatási vonatkozása is van ennek: 
átugorhatja-e - érdemes-e átugornia - a fizika oktatása ezeket a ma már 
tudományosan túlhaladott értelmezéseket, melyeket a tudomány saját 
törzsfejlődése során nem tudott átugrani?
   A Természet Világa 2006. évi 2. és 3. számában jelent meg az a 
tanulmány, amelyre az előadás épül, de az előadáson sor kerül sok olyan 
korabeli, érdekes ábra kivetítésére is, amelyek csupán terjedelmi okokból 
maradtak ki a tanulmányból.