ELFT HÍRADÓ

[Ortvay kollokvium <ortvay AT achilles.elte.hu>]

ELTE Fizika Intezet


                             ORTVAY KOLLOKVIUM

                    2006. aprilis 27. , csutortok, 15 orakor
  Az ELTE Pazmany Peter s. 1/A alatti epuleteben a foldszinti 0.83 eloadoban

                                  Diosi Lajos 
                                 (MTA-RMKI ): 
         "Kvantum dekoherencia: jelenseg es koncepcio, aldas es atok" 

Kivonatos ismertetes:

A kvantumrendszerek koherens viselkedese, peldaul kornyezeti hatasok miatt, a 
valosagban mindig serul. Ezt hivjuk dekoherencianak. A tagado megnevezes 
ellenere a dekoherencia a kvantumelmelet egyik tartooszlopa. Maga a jelenseg 
egyreszt szolgalja a kvantumfizika gyakorlati alkalmazhatosagat, masreszt 
hatart szab neki (pl. ezert nincs meg mukodo kvantumszamitogep). 

Mi a dekoherencia elmeleti szerepe a kvantumallapot statisztikus 
ertelmezeseben, es mi a valosagos szerepe a makroszkopikus jelensegek 
kialakulasaban? Es mindenekfelett: milyen mozgasegyenletek irjak le a 
dekoherencia idobeli folyamatat? Errol szol az eloadas elso resze, ahol a 
dekoherens -- masszoval irreverzibilis -- kvantumrendszerek 
kvantum-Monte-Carlo 
szimulaciojat is megismerjuk, mely eppen a dekoherenciabol meriti jo 
tulajdonsagait. 

Lehet-e az atomnal sokkal nagyobb tomegu testek kornyezeti dekoherenciajat 
pontos kiserletekkel visszaszoritani? Lehet-e kiserletekkel vizsgalni az 
univerzalis, tehat nem kornyezeti dekoherencia letezeset? Az eloadas masodik 
resze elo, nanofizikai, kozmologiai, illetve kozmikus neutrinos kiserleti 
javaslatokat ismertet, melyek megceloztak az eloado husz eve kozolt 
univerzalis 
dekoherencia-egyenletet is. 

Szemleltetjuk, hogy a fizika alapjainak kutatasa, ha keruli a doktrinerseget, 
ertekes eredmenyekre vezethet a feltett alapkerdesek hatarvideken is. 

Minden erdeklodot szivesen latunk! Az eloadas elott negyed oraval 
az eloadoban teat szolgalunk fel.
Az eloadas-sorozatrol az interneten az "ortvay-koll.elte.hu" cimen 
talalhato informacio.