ELFT HÍRADÓ

["Válas György" <g.valas AT freemail.hu>]

Härtlein Károly írja a fenti címû mûsorról:

>

> Visszafogott velemenyem szerint a musor nem szolgalja a helyes

> termeszet-tudomanyos vilagkep kialakulasat.

>

   Szeretem a visszafogott fogalmazást egy bizonyos mértékig.  Az ilyen fokú visszafogottság viszont már túlzás.

  Néhány elõadó a felsoroltak közül:

>     * Dr. Gelléri Júlia homeopatikus "orvos"

   (Mint tudjuk, a homeopátia addig hígítja az orvosságot, hogy már ne lehessen hatása. Szemben áll a tudományos orvoslással.  Nevezhetjük kuruzslásnak is.)

>     * Dúl Antal teológus  (" találkozhatunk vele a metafizikai, ezoterikus bölcselettel foglalkozó körökben")

>     * Váradi Tibor vallásbölcsész

>     * Rácz Géza filozófus-szerzetes

>     *Mireisz László buddhista teológus

   (26 elõadó között négyen képviselik a vallást.  Nem hiszem, hogy tõlük kéne természettudományos világképet tanulnunk.  Sokat mond az is, hogy a szerkesztõk ide sorolják a többségünk által nagyra becsült Popper Pétert is, valláspszichológus címkével látva el  õt.  Vajon Popper Péter látta, hogy így sorolják õt be?)

>     *Paulinyi Tamás parapszichológus

>     *Müller Péter író, a hazai ezoterikus irodalom reprezentánsa.

>     *Szepes Mária, a transzcendens témájú szépirodalom és ismeretterjesztés nagyasszonya

>     *Prof. Dr. László Ervin. A „pszi-mezõ elmélet” megalkotása, valamint a Kozmikus kapcsolatok c. mûve alapján kértük fel

>     *Dr. Héjjas István, távol-keleti filozófiák szakértõje

>     *Prof. Dr. Tóth Tibor. A Világokon át sorozatában három ízben foglalta össze hitvallását az emberi és a kozmikus információ különbségérõl, az õsrobbanás-elmélet hiányosságairól, és az evolúciós tanítások korszerûtlenségérõl. A témával foglalkozó könyvének címe: Tudomány, hit, világmagyarázat.

>     *Dr. Daubner Béla az ayurvédikus gyógyászat szakértõje

>     *Grandpierre Attila csillagász, renitens zenész és költõ, aki filozófiai-tudományos könyveket is ír. „Az élõ univerzum könyve” c. munkája alapján a materialisztikus szemlélet elavultságáról és az élet rendezõ elveirõl vallott nézetei iránt érdeklõdtünk nála.

>     *Sári László Kelet-kutató. Civilizált életformánk ártalmaival szemben a tradicionális keleti értékrendet ajánja megfontolásra.

>     *Bakos Attila filozófus, könyvkiadó. Megalapította a Mandala-Véda könyvkiadót.

   (Elég róluk tehát annyit tudni, amennyit a mûsor honlapján találunk róluk.)

>     * Jankovics Marcell filmrendezõ

>     * Makovecz Imre építész

   (A mûvész urakat az utóbbi években leginkább politikusként ismertük meg.  A tudományhoz viszont semmi közük.)

>     * Tasi István kultúrantropológus

   (Na, ez a legciffrább.  Ha csak nem vele azonos társaságbeli rejtõzik a másik kultúrantropológus címke mögött is.

   Tasi István a kreacionizmus hazai apostola.  Aki netán nem tudná, ez mit jelent, hát a kreacionizmus ma a legagresszívabban tudományellenes irányzat.  Õk azok, akik az Egyesült Államokban, ahol tehették, megpróbálták bírósági ítélettel betiltatni a darwinizmus iskolai oktatását, és helyette kötelezõvé tétetni a teremtéstan oktatását a biológiában.  Ahol ehhez nem érezték elég erõsnek magukat, ott azt követelték, hogy a darwinizmussal azonos óraszámban ismertessék a tanárok az õ tanaikat.  A tanaik egyébként a teremtéstan olyan ókonzervatív, vulgáris értelmezését jelentik, amelyen a mai egyházak is túl vannak már, a katolikus egyház a II. Vatikáni zsinat óta formailag is, de sok teológus már évszázadokkal korábban pedzegette, hogy a Biblia történetei, köztük a két  --  egymással össze nem egyeztethetõ  --  teremtéstörténet nem szó szerint értendõ.

   Ez a Tasi István 2004. október 15-én megjelent olvasói levelében a Népszabadságban

propagálta a nézeteit.  Ebben egyebek mellett "az ideológiai semlegesség nevében" követelte a kreacionizmus iskolai oktatását.  A levelére én válaszoltam, de ezzel Révész Sándor rovatszerkesztõ csúnyán pácban hagyott.  Tasi levelének a megjelentetése után egy hónapig húzta az én válaszom megjelentetését, ezalatt  --  a rovatban egyedülálló módon  --  a válaszomat megküldte Tasinak, hogy az õ viszonválaszát az én válaszommal együtt közölhesse le.  Amikor pedig én egy újabb levélben próbáltam leleplezni Tasi újabb hazugságait, rágalmait, akkor azt egyszerûen nem közölte le.  Arra hivatkozott, hogy "a rovat szokásai szerint" az eredeti levélíró viszonválaszával a vita lezárul.  Vagyis a tudományellenességnek adta meg az utolsó szót.  Tasi István argesszivitására jellemzõ, hogy ezután õ még fizetett hirdetésben tette közzé, hogy én "nem vállalom vele a nyilvános vitát".  Tehette, mert Tasi nem magányos hõbörgõ, szervezet áll mögötte, az  "Értelmes Tervezés Társasága"  vagy valami ilyesmi a neve. A lap a hirdetést nem a hirdetés oldalon közölte le, hanem a cikkek között, egy tudományos rendezvény meghívója mellé tördelve.

   Most a tudományellenességnek ez az apostola a Magyar  --  közszolgálati  --  Televízió fõmûsoridõben leadott mûsorában uszulhat rá a tudományra.)

   Hogy a fel nem soroltak közül mindössze három nevet ismerek, közülük is az egyik a tudománytól távol álló muzsikus, az lehet az én hibám is.

            Válas György